1944 – július

1944. július 1. szombat

Caen átkarolása nem sikerül, a betörést elszigetelik a németek

A brit VIII. hadtestnek 5 nap alatt, június 29-re csak mindössze 10 kilométernyire sikerült visszaszorítania a német védelmet Caentól nyugatra. Az időközben beérkező erősítésekkel együtt 3 német hadtest összesen 6 páncélos hadosztálya állta útját a 3 brit hadtestnek. Mivel nem látszott esély az áttörésre a britek június 29-én le is állították a további előrenyomulási próbálkozásokat és a várható német ellentámadás miatt védelemre kezdtek el berendezkedni. Az ellentámadás június 30-án hajnalban meg is indult, de megállította azt a szövetségesek pusztító légi-, tengeri- és szárazföldi tüzérsége. Ezzel a szövetséges hadvezetés hivatalosan is befejezettnek tekinti az Epsom Hadműveletet. Július 1-én a németek tesznek még egy kísérletet az ellentámadásra de ezt is megállítja a tüzérség. Ezután a harcok nyugvópontra kerülnek és mindkét fél állásai megerősítésébe kezd. Adolf Hitler utasítja is tábornokait, hogy “nem szabad lehetőséget adni a mozgó hadviselésre” a normandiai fronton.

A brit Durham könnyű gyalogság (49. “West Riding” hadosztály) két katonája egy kilőtt német Tigris harckocsit vizsgál 1944. június 28-án

1944. július 2. vasárnap

Az amerikai haditengerészet vízre bocsátja a USS Bugara tengeralattjárót

Az SS-331 jelű, Balao osztályú, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró gerincét 1943. október 21-én fektették le az Electric Boat Co. hajógyárban. Vízkiszorítása a felszínen 1.550 tonna, lemerülve 2.463 tonna. Hossza 95 méter, szélessége 8,3 méter. Két hajócsavarját elektromos üzemmódban 4 db General Electric elektromotor, dízel üzemmódban 4 db General Motors V16 motor hajtja, valamint ezek töltik fel a 2×126 cellás Sargo akkumulátorokat is.

A vízrebocsátás

A dízel motorok teljesítménye 5.400 lóerő, míg az elektromotoroké 2.740 lóerő. Egy merülés alkalmával legfeljebb 48 órát tölthet a mélyben. Legénysége 80-81 fő, amiből 10 fő tiszt. Hat torpedóvetőcsővel rendelkezik az orrban és négyel a tatban, amikhez 24 db torpedót szállíthat. Ezenkívül fedélzeti fegyverzete még egy 5 hüvelykes (127 mm) 25 kaliberes ágyú, egy Bofors 40 mm-es, és egy Oerlikon 20 mm-es légvédelmi gépágyú. A tengeralattjáró a teljes felszerelés és a sikeres próbautak után állhat majd szolgálatba.


1944. július 3. hétfő

Összefoglaló az olasz szárazföldi júniusi harcokról

A Gusztáv védelmi vonal és Róma június 4-i eleste óta a német 10. és 14. hadseregek folyamatosan húzódtak vissza észak felé a Trasimeno védelmi vonalba, amit június közepén értek el és kezdték meg a berendezkedést, valamint a védművek megerősítését.

A német védelmi vonalak az északi olasz fronton

Az üldöző amerikai 5. és a brit 8. hadseregek június utolsó hetében kezdték meg a vonal ostromát. Nyugatról keletre az alábbi erők álltak egymással szemben: A 14. hadsereg szakaszán a német XIV. páncélos hadtest az amerikai IV. hadtesttel, a német I. ejtőernyős hadtest a Szabad Francia hadtesttel. A 10. hadsereg szakaszán a német LXXXVI. páncélos hadtest a brit XIII. és X. hadtestekkel, valamint a német LI. hegyi hadtest a lengyel hadtesttel. A védelmi vonal legerősebb szakasza a Trasimeno-tó körül volt, ahol a brit XIII. hadtest egy hetes kemény harc árán tudott csak áttörni június 24-én, ami után a német védőket Arezzo irányába szorították vissza. Az amerikai IV. hadtest szintén nehezen jutott előre és csak július 1-én sikerült átkelniük a Cecina folyón. A német ejtőernyősök is keményen védték szakaszukat így a szabad francia erőknek csak június 27-én sikerült átkelniük az Orcia folyón és július 3-án elfoglalniuk Siena városát.


Két német hadsereget kerít be a Vörös Hadsereg Minszknél

A Bagratyion Hadművelet június 29-én kezdődött második szakaszában a szovjet erők célja hogy az első szakaszban a német védelmet áttörő és a hátországba mélyen betörő hadseregeik kerítsék be a német Közép Hadseregcsoport egységeit. Ennek a célnak megfelelően ezen a napon a 3. és az 1. Belarusz Frontok Minszknél egyesülnek és ezzel bekerítik a teljes német 4. hadsereget és a német 9. hadsereg maradványát. Eközben az 1. Balti Front feladata hogy a német Észak Hadseregcsoport esetleges felmentési kísérletét megakadályozza, azzal, hogy Polotszk irányába tör előre és szorítja vissza a német 3. páncélos hadsereg maradványait.

A német 20. páncélos hadosztály kilőtt Panzer IV harckocsijai

1944. július 4. kedd

A német Közép Hadseregcsoport szinte teljesen megsemmisül

Az előző nap során Minszk mellett bekerített, a korábbi harcokban már teljesen szétzilált német 4. és 9. hadseregek felszámolását rendkívüli ütemben végzi a Vörös Hadsereg. A két német hadsereg már kimerült, egységes védelmi vonalai, valamint utánpótlása már nincs. A bekerítésből mindössze 100.000 német katonának sikerül kijutnia.

Szovjet katonák Polotszkban

Június 22., a hadművelet kezdete óta a Közép Hadseregcsoport 25 hadosztályt és 300.000 embert vesztett, így gyakorlatilag megszűnt létezni. Az északi szárnyon az 1. Balti Front is sikeresen tartja távol az Észak-Hadseregcsoportot, valamint nyomul előre és foglalja el Polotszk városát.


Hadrendbe áll a USS Blackfin (SS-322) Balao osztályú, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró

A hajó gerincét 1943. június 10-én fektették le az Electric Boat Co. hajógyárban, vízre 1944. március 12-én bocsátották. Vízkiszorítása a felszínen 1.550 tonna, lemerülve 2.463 tonna. Hossza 95 méter, szélessége 8,3 méter. Két hajócsavarját elektromos üzemmódban 4 db General Electric elektromotor, dízel üzemmódban 4 db General Motors V16 motor hajtja, valamint ezek töltik fel a 2×126 cellás Sargo akkumulátorokat is. A dízel motorok teljesítménye 5.400 lóerő, míg az elektromotoroké 2.740 lóerő. Egy merülés alkalmával legfeljebb 48 órát tölthet a mélyben. Legénysége 80-81 fő, amiből 10 fő tiszt. Hat torpedóvetőcsővel rendelkezik az orrban és négyel a tatban, amikhez 24 db torpedót szállíthat. Ezenkívül fedélzeti fegyverzete még egy 5 hüvelykes (127 mm) 25 kaliberes ágyú, egy Bofors 40 mm-es, és egy Oerlikon 20 mm-es légvédelmi gépágyú.

USS Balckfin

Az amerikai haditengerészet repülési kísérletet hajt végre a USS Ticonderoga repülőgéphordozó fedélzetén egy átalakított TBM Avenger torpedóvetővel

A gép jobb szárnyvégéhez közel terveznek beépíteni egy radarberendezést. De a készülés súlya és burkolata jelentősen lerontja a repülőgép aerodinamikai tulajdonságait, ami már a felszállás során a felszállófedélzeten megdönti a gépet, aminek így nem is sikerül felszállnia és a hajóorrhoz közel a vízbe csapódik. Clifton Francom pilótának sikerül kijutnia a gépből, mielőtt az elsüllyedne.  

A balul sikerült felszállás

1944. július 7. péntek

Az utolsó öngyilkos roham Saipan szigetén

Három heti heves harc után az amerikai tengerészgyalogosoknak és gyalogosoknak sikerül a sziget végébe űznie a japán védőket. A japán parancsnok Josicugu Szaito altábornagy egy utolsó öngyilkos támadásba küldi még megmaradt néhány ezer harcképes katonáját. A roham hajnalban kezdődik, az élen 12 katonával akik vörös zászlót visznek.

Tengerészgyalogosok Saipan szigetén

Utánuk a harcképes katonák majd a sebesültek kötéseikben, egymást támogatva. Az amerikai 105. gyalogos ezred 1. és 2. zászlóaljai, amiket a japán roham elsőnek ér, teljesen megsemmisülnek. A támadás 15 órán át tart aminek a végére 4.300 japán katona marad holtan a csatatéren. A harcokban mutatott hősiességéért a 105. gyalogos ezred három katonája kapja meg Kongresszusi Becsület Érdemrendet (Medal of Honor), mind posztumusz:

  • William O’Brian alezredes: Miután megsebesül a japán rohamban, nem hagyja, hogy kimenekítsék, hanem a zászlóaljával marad és mindaddig vezeti azt amíg a japánok teljesen le nem rohanják és el nem pusztítják őket. A kitüntetést posztumusz 1945. május 9-én kapja meg.
  • Thomas A. Baker közlegény: Már a japán roham elején súlyosan megsebesül, de elutasítja hogy kimenekítsék és továbbra is részt vesz a kegyetlen közelharcban, mindaddig amíg ki nem fogy a lőszerből. Ekkor egy bajtársa megpróbálja kimenekíteni, de őt is megsebesítik. Baker ekkor kéri, hogy hagyják hátra, így társainak több esélye marad a visszavonulásra. Egy fának döntik és egy töltött pisztolyt adnak neki, amiben nyolc lőszer van. A csata után a visszatérő társai megtalálják a holttestét és az üres pisztolyt, valamint nyolc halott japán katonát körülötte. A kitüntetést posztumusz 1945. május 9-én kapja meg.
  • Ben L. Salomon százados: A 2. zászlóalj orvosa egy géppuskát kezelve fedezi sebesültjei kimenekítését, míg állását le nem rohanják. A csata után megtalálják holttestét lövészgödrében és körülötte 98 halott japán katonát. A kitüntetést posztumusz 2002. májusában kapja meg.

1944. július 8. szombat

Frontális brit támadás Caen ellen

A normandiai partraszállás óta eltelt egy hónapban indított több sikertelen támadási kísérlet után a britek most frontális támadást indítanak Caen a fontos közlekedési csomópont elfoglalására. A várost még a partraszállás első napján kellett volna a Sword partszakaszon partraszálló brit 3. gyalogos hadosztálynak elfoglalnia, de a német 21. páncélos hadosztály megállította őket. Most a hadművelet célja a város északi részének elfoglalása az Orne folyóig.

Július 7-én a brit légierő 2.000 tonna bombát dob le a városra és a környező területre puhítandó a német védelmet és ezzel város északi részének 80%-át romba dönti. Július 8-án hajnali 4.30-kor indul meg a kanadai 3. és a brit 59. gyalogos hadosztály a Caentól északra fekvő települések ellen gördülő tüzérségi tűzfüggöny mögött. 7.30-kor a keleti szárnyon a brit 3. gyalogos hadosztály is megindul. A területet az 1. SS-Panzer-Division “Leibstandarte SS Adolf Hitler” 1. páncélgránátos ezredével is megerősített 12. SS-Panzer-Division “Hitlerjugend” és a 21. páncélos hadosztály leváltására frissen érkezett tapasztalatlan 16. Luftwaffen-Feld-Divisionen (16. Luftwaffe tábori hadosztály) védi.

A Caen körüli egységek 1944.07.08-án.
forrás: wikipedia

A brit 3. hadosztály gyorsan jelentős sikereket ér el a vele szemben védekező Luftwaffe Hadosztállyal szemben. A 21. páncélos hadosztályt gyorsan visszarendelik a frontra hogy támogassák a hadosztályt, de amint feltűnnek páncélosaik a Caen-csatornánál a szövetségek heves haditengerészeti tűzcsapással meghátrálásra kényszerítik őket. A kanadai 3. és a brit 59. hadosztályok lassan de biztosan szorítják vissza a Waffen-SS egységeit a Caen körüli településekről, bár nagy árat fizetnek érte – egyes rohamszázadaik vesztesége eléri a 60%-ot. A nap végére a németeket a város széléig szorítják vissza, akik a gyenge Luftwaffe hadosztály szétvert maradványát és a Waffen-SS hadosztályok nehézfegyverzetét visszavonják Caen déli részébe az Orne folyó túlpartjára.

Elhagyott beásott Panzer IV harckocsi

1944. július 9. vasárnap

Saipan teljesen amerikai kézre kerül

Turner admirális hivatalosan is biztosítottnak tekinti Saipan szigetét. A három hetes harc során a szigeten szinte az összes, több mint 30.000 japán védő elesik, ebből 4.300-an az utolsó öngyilkos Banzai rohamban július 7-én. A japán parancsnokok, köztük Josicugu Szaito altábornagy és Csuicsi Nagumo altengernagy öngyilkosságot követnek el.

Amerikai katonai rendészek zsákmányolt japán zászlókkal

A 71.000 fős amerikai inváziós erő 2.949 halottat és 10.464 sebesültet veszít. A sziget körüli tengeri harcokban (június 19. és június 20.) a japán haditengerészet is jelentős veszteséget szenved mind élőerőben, mint repülőgéphordozókban. A sziget elfoglalásával az amerikaiak olyan légibázishoz jutnak ahonnan a B-29 bombázóik már elérik a Japán anyaország légterét.


Lee Marvin Saipanon

Érdekesség, hogy a később színészként híressé váló Lee Marvin is a szigeten harcolt a 24. tengerészgyalogos ezred “I” századában. A Tapocsau hegy körüli harcokban a tomporán meg is sebesült egy japán géppuska-sorozattól, amiért megkapja a Bíborszív kitüntetést.

Lee Marvin közlegény (balra) egy japán géppuskával
Lee Marvin a Piszkos Tizenkettő című filmben

Lee Marvin életéről és háborús részvételéről ebben a cikkben olvashatsz bővebben:
Lee Marvin – tengerészgyalogos mindörökké


Caen északi része brit kézre kerül

Hajnalban az első brit járőrök megkezdik a beszivárgást Caen városába. Kora reggel a kanadai 3. gyalogos hadosztály elfoglalja a Caentól nyugatra fekvő carpiqueti repteret, mivel a Hitlerjugend hadosztály 26. páncélgránátos ezredét korábban harc nélkül kivonták onnan.

Brit lövész Caen belvárosában

Közben a városban is megkezdődnek a harcok. A Waffen-SS egységek harcolva, lassan és módszeresen vonulnak vissza az Orne folyóhoz, majd a város déli részébe. A 16. Luftwaffe tábori hadosztály még harcképes maradékát viszont gyorsan letarolják a britek és ezen a szakaszon már délre elérik az Orne folyót. Délután 6 órára a brit és kanadai egységek találkoznak a város központjában, és ezzel az északi városrészt sikerült ellenőrzésük alá vonniuk. Viszont a július 7-i bombázás miatt romba dőlt városban nem tudják előrevonni páncélosaikat ezért befejezik a hadműveletet. A két napos csata eredményeként a britek taktikai győzelmet érnek el. Most előbb stabilizálják helyzetüket és csak egy héttel későbbre tervezik a folytatást. A csatában a már egy hónapja folyamatosan harcoló Hitlerjugend hadosztály ereje még tovább csökken, gyalogos ereje már csak egy zászlóaljnyi erejű az egy hónappal korábbi két ezredhez képest. A 16. Luftwaffe hadosztály megtizedelődik és szétzilálódik. De a britek és kanadaiak is jelentős veszteséget szenvednek élőerőben, valamint 103 harckocsijukat is kilövik. Eközben a normandiai hídfő nyugati szárnyán az amerikaiak Saint-Lô irányába próbálnak meg kitörni.