1939. június 1. csütörtök
Először repül Tank professzor vadászgépe.
Végrehajtja első repülését a Kurt Tank professzor által tervezett Focke-Wulf Fw 190 vadászgép V1 jelű első prototípusa Hans Sander berepülőpilótával az ülésében. A repülőgép kis mérete ellenére remek tulajdonságokat mutat, jól kezelhető, fordulékony, már eléri a 610 km/óra sebességet, és jó a pilóta kilátása is. Egyetlen problémaként a 14 hengeres, 1.529 lóerős BMW 139 típusú léghűtéses csillagmotor melegedése merül fel. Mivel a pilótafülke közvetlenül a motortér mögött található, magában a fülkében is gyorsan eléri a hőmérséklet az 55 °C-ot. Sander úgy jellemzi, hogy olyan érzés, mintha a lábai egy kandallóban lennének a repülés során.
Már a repülőgép tervezésekor felmerült a csillagmotorok hűtésének problémája. Ekkor Európában meglehetősen kevés szárazföldi gép repül csillagmotorral, mivel ismert az a probléma, hogy a hengervégek hűtése nehezen oldható meg, valamint úgy tartják, hogy a csillagmotor túl nagy felületű, ezáltal túl nagy légellenállást okoz. Ezért repül a Luftwaffe legmodernebb vadászgépe a Messerschmitt Bf 109 is folyadékhűtéses, soros Junker Jumo 210 (A, B, C, és D változatok) és Daimler-Benz DB 601 (E változat) típusú motorokkal.
Még 1937-ben a Német Légügyi Minisztérium (Reichsluftfahrtministerium) írt ki pályázatot egy új vadászgép kifejlesztésére, mivel nem tudhatták, hogy a 3 évvel korábban kifejlesztett Messerschmitt Bf 109 típus meddig lesz még az élvonalban, és mikor szárnyalja majd túl egy külföldi típus.
Tank professzor több tervet is készített folyadékhűtéses, soros motorú repülőgépekről, de végül egy léghűtéses csillagmotoros típusa keltette fel a minisztérium figyelmét. Különösen előnyös ez a konstrukció amiatt is, mert eléggé szűkös kapacitás áll rendelkezésre a DB 601 motorokból már ahhoz is, hogy a Messerschmitteket felszereljék vele, nemhogy még más típust is.
Viszont adott a csillagmotorok hűtésének problémája, amit meg kell oldania Tank professzornak és bizonyítania kell létjogosultságukat. Tudja, hogy az amerikai haditengerészet repülői csillagmotorokkal repülnek, mivel ott sikerült megoldani a hűtés problémáját az úgynevezett Naca-burkolattal. Ez olyan, a hengerkoszorút teljesen körbevevő burkolat ami nem sík profilú, hanem olyan mint a repülőgép szárnyprofilja, ezáltal a hengerek között olyan légáramlást hoz létre ami megfelelően hűti azokat és maga a repülőgép is áramvonalasabbá válik tőle. Ezt a technikát próbálja Tank professzor továbbfejleszteni. Az ő elképzelése az, hogy Naca-burkolatot használ, de akkora átmérőjű légcsavarkúppal, mint maga a burkolat és a légcsavarkúp közepén lesz a nyílás amin a levegő beáramlik a motortérbe. Hogy növelje a beáramló levegő sűrűségét és gyorsaságát a nyílást tölcsér formájúra tervezi.
Az első repülés azt bizonyítja, hogy ez a koncepció még nem teljesen kiforrott és még további fejlesztőmunkára van szükség, hogy a motor megfelelő hűtését megoldják.
Japán hatalmas repülőgéphordozót bocsát vízre.
A Birodalmi Japán Haditengerészet vízre bocsátja új Shokaku osztályú repülőgéphordozóját az osztálynévadó Shokakut. Az osztály, a Japán Birodalom által 1936-ban felmondott Washingtoni Haditengerészeti Egyezmény által megszabott kötöttségektől mentesen kerül megvalósításra. Kialakítását tekintve, gyakorlatilag a Hírju osztály arányosan megnövelt változata. Nagyobb méret, nagyobb sebesség, vastagabb páncélzat és nagyobb számú szállítható repülőgép jellemzi. A Hírju osztályhoz képest 35,3 méterrel hosszabbak és 4,6 méterrel szélesebbek a Shokaku osztály hajói.
A Shokaku a vízrebocsátás után
A Shokaku gerincét 1937. december 12-én fektették le a Jokusukai hajógyárban. Standard vízkiszorítása 26.087 tonna, míg a teljes vízkiszorítása 32.620 tonna. Hossza 257,5 méter, szélessége 26 méter, merülése 8,8 méter. A fedélzet páncélzata a gépterem, a lőszer raktárak és kerozin tartályok felett 215 mm, az övpáncélzata szintén 215 mm ezeknél a részeknél, kivéve a lőszer raktárakat, ahol csak 150 mm. Meghajtásáról 4 db, összesen 160.000 lóerő teljesítményű gőzturbina gondoskodik, amit 8 db kazán lát el gőzzel.
A Shokaku és az építését vezető mérnökök és katonák
Fa borítású felszállófedélzete 242 méter hosszú. 3 db, egyenként 5 tonna teherbírású lift emelheti a repülőgépeket a hangár fedélzetről a felszállófedélzetre 15-20 másodperc alatt.
Összesen 72 db repülőgépet szállíthat, 18 db Mitsubishi A6M Zero vadászgépet, 27 db Aichi D3A1 Val zuhanóbombázót és 27 db Nakajima B5N1 Kate torpedóvetőt.
Önvédelméről 16 db 5 hüvelykes (127 mm) 98. Típusú légi- és tengeri cél elleni löveg, valamint 36 db 1 hüvelykes (25 mm) 96. Típusú légvédelmi gépágyú gondoskodik.
A hadrendbe állítása előtt következik még a hajó felszerelése, amit szintén Jokusukában fognak elvégezni.
Ezzel egyidőben a Shokaku testvérhajója a Zuikaku még mindig építés alatt áll Kobéban, vízre bocsátása az év vége felé várható.
1939. június 6. kedd
A Kondor Légió hazatér.
Közel 3 évi szolgálat után a Legion Condor (Kondor Légió) hivatalosan is hazatér Spanyolországból. A harccselekmények már 1939. április 1-én véget értek a spanyol polgárháborúban, amikor az utolsó köztársaságpárti csapatok is megadták magukat Francisco Franco Tábornok nacionalista erőinek. Ezután a légiót fokozatosan kivonták az országból. Egységei részt vettek az 1939. április 20-án Adolf Hitler 50. születésnapján rendezett díszszemlén is. A hivatalos hazatérés napján a légió katonai parádén vesz részt Berlinben, majd a Lustgartenbe vonulnak, ahol megemlékeznek a polgárháborúban elesett bajtársaikról.
Az egység legkiemelkedőbb, legelismertebb tagjai tiszteletére állami fogadást tartanak a Reichskanzlei (Birodalmi Kancellária) márvány termében, valamint a Spanienkreuz (Spanyol Kereszt) kitüntetés legmagasabb fokozatát adományozzák részükre.
1939. június 7. szerda
A Német Birodalom megnemtámadási szerződést köt.
A Német Birodalom megnemtámadási egyezményt köt Lettországgal és Észtországgal. A szerződést német részről Joachim von Ribbentrop, lett részről Vilhelms Munters valamint észt részről Karl Selter külügyminiszterek írják alá Berlinben.