1944. augusztus 10. csütörtök
Guam szigete is amerikai kézre kerül
21 napos harc után az amerikai 3. tengerészgyalogos hadosztály, az 1. ideiglenes tengerészgyalogos dandár és a 77. gyalogos hadosztály elfoglalja a Mariana-szigetek legnagyobb tagját, Guam szigetét.
A japán helyőrség itt is kitartó ellenfélnek bizonyul, már a partraszállás során is keményen védekeznek, de nem sikerül a tengerészgyalogosokat visszaszorítaniuk a tengerbe. A 77. gyalogos hadosztály július 23-án és 24-én száll partra. Egyesült erővel fokozatosan a sziget északi részébe szorítják vissza a japán erőket, akik ekkorra már kezdenek kifogyni az élelemből és a lőszerből, valamint csak egy maroknyi harckocsijuk marad. Augusztus 4-re az északi védelmi vonaluk elesik és a legutolsó erősségüket a Santa Rosa hegynél augusztus 8-án számolják fel. Néhány, még önmagában harcoló japán katonát leszámítva ekkorra már biztosítottnak tekinti a szigetet az amerikai hadvezetés.
A sziget elfoglalása után szintén a B-29 bombázók bázisa lesz, amik innen felszállva már a Japán anyaországot is tudják támadni. Néhány japán katona egész hosszú ideig harcol még tovább a szigeten. Szoicsi Jokoi őrmester 10 társával együtt bújik meg a dzsungelben az amerikai győzelem után. 7 közülük idővel eltűnik és csak hárman maradnak vele, de idővel ők is szétszélednek. Az utolsó 8 évét teljes magányban tölti barlangjában. 1972. január 24-én két helyi rákászra támad rá, akik legyűrik és kiviszik a dzsungelből. Utólag elmondja, hogy már 1952 óta tudta, hogy véget ért a második világháború, de a büszkesége nem engedte, hogy megadja magát. Később népszerű televíziós személyiség lesz és 1997. szeptember 22-én hal meg szívrohamban.
1944. augusztus 11. péntek
A Totalize Hadműveletet leállítják
4 napnyi harc és 15 kilométeres előretörés után a kanadaiak leállítják támadásukat Caentól délre a heves német védelem miatt.
Az első napok sikerei után egyre nehezebben tudnak csak előrejutni, a németek minden maradék erejüket bevetetik, hogy megállítsák őket. Ismét a már kifáradt 12. SS-Panzer-Division „Hitlerjugend” az, aminek oroszlánrésze van a kanadaiak feltartóztatásában, akik több mint 150 harckocsijukat vesztik el, míg a németek vesztesége csak körülbelül 50 darab. De nekik összesen nem volt több 75 darab harckocsinál, így vészesen legyengül páncélos haderejük. Eközben az amerikai 1. és 3. hadseregek nyugatról és délről egyre jobban szorítják össze a német 7. hadsereg még megmaradt erőit, akiknek nem marad más lehetőségük, minthogy mihamarabb kelet felé kitörjenek a kialakuló szövetséges bekerítésből.
1944. augusztus 13. vasárnap
A finnek legyőzik a szovjeteket az ilomantsii csatában
Ilomantsi közelében, a szovjet Karéliai Front ellen 1944. július végén indított hadművelet során a finn erőknek sikerül a szovjet frontot annyira meggyengíteniük, hogy az a továbbiakban már nem képes támadó hadműveletek végrehajtására.
Már augusztus elején bekerítettek két szovjet hadosztályt, amik egyes elemei csak nagy nehézségek árán, és nehézfegyverzetüket hátrahagyva tudtak csak kiszabadulni. Ezek után a szovjet hadvezetés nem is erőlteti tovább a Finnország elleni hadműveleteket, mert az itteni hadszíntér jelentősége eltörpül a kelet-európaihoz képest, ahol a Bagratyion Hadművelet keretében a szovjet frontok már Lengyelország területén törnek előre. Ezért a finn front megmerevedik és mindkét fél védelembe megy át.
1944. augusztus 14. hétfő
Megkezdődik a Tractable Hadművelet
A kanadai 1. hadsereg és a lengyel 1. harckocsi hadosztály a Totalize Hadművelet után néhány nappal ismét támadást indít Falaise városának elfoglalására és hogy majd egyesüljenek a délről közeledő amerikai 3. hadsereggel, és ezzel bekerítsék a német 7. hadsereget Észak-Franciaországban.
Velük szemben továbbra is a kimerült 12. SS-Panzer-Division és két Wehrmacht gyalogos hadosztály maradéka védekezik. Tanulva a Totalize hibáiból ezt a támadást nappal indítják meg, pont délben, amikor is 800 brit nehézbombázó kezdi meg a német állások bombázását. Ezután ködfüggöny fedezete alatt indulnak meg a kanadai hadosztályok. Bár a németek amennyire csak erejükből futotta felkészültek a védelemre, de ennek ellenére a nap végére két kanadai hadosztály is eléri Falaise északi végét, bár a városba betörni már nem tudnak.
1944. augusztus 15. kedd
Az első Me 262 légigyőzelem
Feldwebel Helmut Lennartz megszerzi a Me 262 típusnak az első légigyőzelmet B-17 Flying Fortress bombázóval szemben. Lennartz a háború során még hét légigyőzelmet ér el a típussal, amihez jön még korábbról öt, amit Bf 109 típussal ért el.
Partraszállás Dél-Franciaországban – Megkezdődik a Dragoon Hadművelet
Az amerikai 7. hadsereg és a francia 1. hadsereg partraszáll Cannes és Le Lavandou között és ezzel megkezdődik Dél-Franciaország felszabadítása. Előző nap a partraszállási területtől nyugatra az amerikai-kanadai 1. különleges hadműveleti erő már partraszállt a Hyéres-szigeteken, mert el kell hallgattatni az ott található német tüzérségi ütegeket, mivel azok hatótávolságában esik az inváziós haderő.
A dél-francia területet a német G Hadseregcsoport védi, aminek egyetlen hadsereg tartozik az alárendeltségébe, a 19.-ik. Ezt 11 hadosztály alkotja, de ezek nagy része másod- és harmadvonalbeli. Jellemzően öregebb, sérült katonákkal, lengyel és cseh népi németekkel (Volksdeutsche), átállt szovjet hadifoglyokkal (Osttruppen) vannak feltöltve. Fegyverzetük elavult és zsákmányolt fegyverekből áll. 4 hadosztály ráadásul teljesen statikus, semmilyen szállítójárművel nem rendelkezik. Az egyetlen ütőképes egység a 11. Páncélos Hadosztály, de annak is elvezényelték már két páncélos zászlóalját más hadszíntérre. A hadseregcsoport parancsnoka Generaloberst Johannes Blaskowitz tisztában van hadereje állapotával, így már a partraszállás előtt arra készült fel titokban, hogy egy partraszállás esetén az egységeit azonnal visszavonja a szárazföld belsejébe egy jobban védhető védvonalba, amihez a fedezetet az egyetlen harcképes mozgó egysége, a 11. Páncélos Hadosztály biztosítja majd. Ezzel szemben az amerikai és francia hadosztályok már harcedzett, kipróbált egységek, amik végigharcolták az olasz hadjáratot.
A partraszállást megelőzően légideszant egységek szállnak le a partszakasz mögött, hogy elvágják a német utánpótlási útvonalakat és kulcsfontosságú közlekedési csomópontokat foglaljanak el, valamint 1.300 nehézbombázóval is támadják az ilyen célpontokat.
Az előkészítő légibombázás reggel 7.30-ig tart, majd a hajótüzérség nyit tüzet, de nem zárótüzet lőnek, hanem a saját felderítőgépeik által kijelölt egyes célpontokat. Az első amerikai csapatok reggel 8.00-kor érik el a kijelölt partszakaszokat. A szövetségesek tanultak az anzioi és a normandiai partraszállásokból, így olyan területeket választottak, ahol nincsenek magaslatok, amikről a németek hatékonyan tudnának védekezni. A partraszállási zónát hat szakaszra osztják fel, amiknek a fedőnevei nyugatról keletre: Romeo, Garbo, Alpha, Delta, Camel és a Rosie.
A megfelelő előkészítés és a két haderő közötti minőségi különbség miatt a szövetségesek szinte gondtalanul szállnak partra. A Delta és Alpha partszakaszon az amerikai 45. és 3. gyalogos hadosztályok alig ütköznek ellenállásba, az itteni Osttruppen egységek hamar megadják magukat. A németek csak a Camel partszakaszon a amerikai 36. gyalogos hadosztály ellen tudnak ellenállást kifejteni, de ezt is gyorsan felszámolják. A legnagyobb veszélyt csak a parton fektetett aknamezők jelentik. A partraszálló erők vesztesége az első napon mindössze 95 halott és 385 sebesült. A légideszant egység vesztesége 434 halott, de közülük többen vesztik életüket balesetben, mint az ellenség miatt.
1944. augusztus 17. csütörtök
Szorul a hurok a német 7. Hadsereg körül Észak-Franciaországban
Falaisenál az északról előretörő kanadai és lengyel hadosztályok és a délről támadó amerikaiak egyre közelebb kerülnek egymáshoz, már kevesebb mint 10 kilométer választja el őket egymástól.
Ezen a résen keresztül próbál a német 7. Hadsereg maradéka kimenekülni a kialakult bekerítésből, a falaisei katlanból. A kimerült és megfogyatkozott 12. SS-Panzer-Division „Hitlerjugend” minden maradék erejét összeszedve próbálja tartani magát és feltartóztatni a szövetségeseket, hogy minél több német alakulat jusson ki a katlanból.
Adolf Hitler a sikertelenség miatt leváltja Generalfeldmarschall Günther von Kluge-t, a B Hadseregcsoport és egyben a nyugati front főparancsnokát. Helyére Generalfeldmarschall Walter Model-t, a „Führer tűzoltóját” nevezi ki.
1944. augusztus 19. szombat
A falaisei zsák bezáródik
A délután során az északról támadó lengyel hadosztályok és a délről közeledő amerikaiak – miután megtörik az elszántan védekező 12. SS-Panzer-Division „Hitlerjugend” ellenállását – egyesülnek Falaise közelében, így a német 7. hadsereg teljes bekerítésbe kerül Észak-Franciaországban. Erre válaszul, a német II. SS páncélos hadtest két páncélos hadosztálya szinte azonnal támadást indít a friss lezárás ellen, hogy újra megnyissák az átjárót, amin keresztül a hadsereg maradékának lehetősége lenne kimenekülni a katlanból.
Günther von Kluge öngyilkos lesz
A két napja a német B hadseregcsoport és egyben a nyugati front főparancsnoki tisztségéből leváltott Generalfeldmarschall Günther von Kluge Metzben ciánkapszulával öngyilkosságot követ el. Adolf Hitler Kluget leváltásával egy időben Berlinbe rendelte, aki tartva annak következményeitől hogy őt teszik majd felelőssé a nyugati front összeomlása miatt, inkább önkezével vet véget életének.
A Vörös Hadsereg befejezi a Bagratyion Hadműveletet
Miután közel két hónap alatt a Vörös Hadsereg négy frontja nagyrészt visszafoglalta a három évvel korábban a német hadsereg által megszállt szovjet területet, befejezi a támadó hadműveletet. Az egyes szakaszokon akár 400 kilométert is megtevő hadseregeknek szüksége van a pihenésre, a feltöltésre és utánpótlási útvonalaik is nagyon megnyúltak, amiket még fel kell fejleszteni.
Már a hadművelet elején szinte teljesen megsemmisül a német Közép Hadseregcsoport, aminek következtében tudnak a szovjetek ilyen jelentős mértékben előrenyomulni. A hadseregcsoport elvesztésével a német haderő elveszti a keleti fronton harcoló erőinek közel negyedét, 400.000 embert, valamint jelentős mennyiségű fegyverzetet is. A vereség mértéke a sztálingrádi vereséghez mérhető, de ezt már nem tudja kiheverni a német haderő.