1939. október 1. vasárnap
Adolf Galland megkapja az Első és Másodosztályú Vaskereszteket is a lengyel harcokban nyújtott teljesítményéért, valamint előléptetik Hauptmanná.
Galeazzo Ciano, olasz külügyminiszter Berlinben találkozik Adolf Hitlerrel.
Hadrendbe áll a HMS Rawalpindi felfegyverzett utasszállító hajó.
A birodalmi építkezéseket lebonyolító Organisation Todt (OT) megkezdi két új Führer-bunker, a 275 négyzetméteres fekete-erdei „Tannenberg” és a 285 négyzetméteres Rajna-vidéki „Waldwiese” kódnevű komplexumok építését. A két létesítményt 1940. július 10-én adják át.
1939. október 2. hétfő
Hadrendbe áll a USS Searaven (SS-196), Sargo osztályú, 1.450 tonnás tengeralattjáró.
1939. október 5. csütörtök
A német hadsereg győzelmi felvonulást tart Varsóban Adolf Hitler előtt
A Lengyelország felett aratott győzelmet megünneplendő a német hadsereg győzelmi felvonulást tart Varsóban Adolf Hitler és a katonai felsővezetés előtt.
A lengyel haderő elszántan védekezett, de végül alul maradt a két birodalommal folytatott kétfrontos harcban. Mindvégig bíztak szövetségeseik, Anglia és Franciaország katonai segítségnyújtásában, de az sohasem valósult meg.
Az ország területét az 1939. szeptember 28-i második Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékában meghatározott választóvonal mentén a Német Birodalom és a Szovjetunió felosztotta egymás között. A megszállásban nyújtott segítségéért a szlovák bábállam is kap csekély területeket, valamint Litvánia Vilnius városát és környező területeit.
Varsó 1939. szeptember 27-én kapitulált, mert bár még hetekre elegendő harci felszereléssel rendelkeztek, de ivóvízből és gyógyszerből kritikusan kevés volt, amit a polgári lakosság szenvedett meg igazán. 1939. október 6-án Kelet-Lengyelországban az utolsó ellenálló lengyel haderő is megadja magát Lublinnál, amivel megszűnik a szervezett katonai ellenállás az országban.
A harcokban 65.000 lengyel katona esik el, 420.000 kerül német és 240.000 szovjet hadifogságba. 120.000 katonának sikerül román és magyar területen, 20.000 főnek pedig litván és lett terület keresztül elmenekülni az országból. Ők Franciaországban és Angliában találnak menedéket, ahol újra hadrendbe állnak és harcolnak majd az angliai légicsatában és az olasz szárazföldön is az angol hadsereg kötelékében.
A lengyel polgári áldozatok száma 150.000 és 200.000 közé tehető, ebből 25.800 fő Varsóban leli halálát a három hetes ostrom idején. A lengyelországi népi németek közül 3.250-en vesztik életüket.
A német haderő 16.343 halottat, 30.300 sebesültet és 3.500 eltüntet veszít a harcokban. A szovjet veszteség nagyjából 6.000 fő halottakban, sebesültekben és eltűntekben.
A Szovjetunió kényszeríti Lettországot, hogy az engedélyezze, hogy szovjet hadihajók állomásozzanak kikötőiben.
1939. október 6. péntek
Adolf Hitler békeajánlatot tesz
A Reichstagban tartott beszédében Adolf Hitler kijelenti, hogy nem áll szándékában háborúban állni Franciaországgal, Angliával és a Brit Nemzetközösség tagállamaival, és hogy nem éri meg német, angol és francia katonák vérét hullatni Lengyelországért, amit csak a Versailles-i Békeszerződés hozott létre igazságtalanul.
Ezért javasolja a háborús felek részvételével egy konferencia megtartását a békekötés érdekében.
Édouard Daladier francia miniszterelnök másnap, Neville Chamberlain brit miniszterelnök pedig 1939. október 12-én utasítja el Hitler ajánlatát.
Erre válaszul Hitler október 13-án bejelenti, hogy Anglia és Franciaország az aki háborút akar, mivel elutasították a béketárgylásokat, így ezek után semmilyen felelősség nem terheli majd a Német Birodalmat, ha a német-francia határon összetűzések törnek ki.
1939. október 7. szombat
Édouard Daladier elutasítja Adolf Hitler előző napi békeajánlatát.
A Wehrmacht jelenti Adolf Hitlernek, hogy nem áll rendelkezésére elegendő hadianyag, lőszer és üzemanyag egy közeljövőben megindítandó nyugat-európai háborúhoz.
Adolf Hitler Heinrich Himmlert jelöli ki a német faj védelméért felelős birodalmi biztosnak, egyúttal utasítja, hogy deportáljon minden zsidót a Német Birodalomból a keleti területekre, ahol most került 2 millió lengyel zsidó német fennhatóság alá.
1939.október 8. vasárnap
A Köln könnyűcirkáló kihajózik őrjáratra az Északi-tengerre.
Piotrkowban felállítják az első lengyelországi zsidó gettót.
1939. október 9. hétfő
Finnország mozgósítja hadseregét.
Adolf Hitler kiadja a 6. számú Führer utasítást (Führer-Anweisung N°6), amiben elrendeli a németalföldi államok és Franciaország megtámadását. Az utasítás még nem tartalmaz konkrét dátumot a hadműveletek megkezdésére vonatkozóan, de nemsokkal később 1939. október 25-ét jelöli ki arra. A német vezérkar figyelmezteti őt, hogy ez egy teljesíthetetlen időpont, mert a haderőt még fel kell vonultatni a nyugati határhoz, a sérült harceszközöket ki kell javítani, a megfogyatkozott lőszerkészleteket fel kell tölteni. Ezért a támadást többször elhalasztja, először 1939. november 12-re, majd november 19-re, végül határozatlan időre. Majd a tél közeledte és a finn-szovjet háború kitörése miatt már nem lesz sürgető a hadművelet megkezdése.