szovjet-finn téli háború

  • A szovjet légierő a szovjet-finn téli háborúban

    A szovjet légierő a szovjet-finn téli háborúban

    A szovjet légierő a téli háború idején 1939. november 30-án a Vörös Hadsereg 900 szovjet harci repülőgép támogatásával indítja meg támadását Finnország ellen. A téli háború során a bevetett repülőgépek száma fokozatosan növekszik és a teljes időszak alatt több mint 2.500 kerül bevetésre. Ezzel folyamatosan fenntartják a légi fölényt a sokkal kisebb finn légierővel szemben. A…

    Tovább a bejegyzésre…

  • A finn légierő a szovjet-finn téli háborúban – 2.

    A finn légierő a szovjet-finn téli háborúban – 2.

    Harcirepülők kék horogkereszttel – 2.rész Finn bombázók, felderítő és szállító repülőgépek az 1939-1940-es téli háborúban Az 1939-1940-es szovjet-finn téli háború kezdetekor a finn légierő mindössze 146 db repülőgéppel rendelkezik, amiből csak 114 db van bevethető állapotban. Ezzel szemben a szovjet légierő több mint 2.500 repülőgépet vet be a finn katonai és civil célpontok ellen. A maroknyi finn pilóta…

    Tovább a bejegyzésre…

  • A finn légierő a szovjet-finn téli háborúban – 1.

    A finn légierő a szovjet-finn téli háborúban – 1.

    Harcirepülők kék horogkereszttel – 1.rész Finn vadászgépek az 1939-1940-es téli háborúban Az 1939-1940-es szovjet-finn téli háború kezdetekor a finn légierő mindössze 146 db repülőgéppel rendelkezik, amiből csak 114 db van bevethető állapotban. Ezzel szemben a szovjet légierő több mint 2.500 repülőgépet vet be a finn katonai és civil célpontok ellen. A maroknyi finn pilóta és külföldi önkéntes elszántan…

    Tovább a bejegyzésre…

  • A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. februárjában és a márciusi moszkvai békekötés

    A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. februárjában és a márciusi moszkvai békekötés

    Az ádáz és kimerítő februári harcok után a márciusi moszkvai békekötéssel véget ér a téli háború Az 1939. decemberi és 1940. januári előzmények 1939. decemberében Sztálin és a szovjet vezérkar várakozásai ellenére a Vörös Hadsereg nem volt képes néhány hét alatt szétverni a finn hadsereget és elfoglalni Finnországot, sőt a makacsul védekező finnek gyorsan megállítják…

    Tovább a bejegyzésre…

  • A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. januárjában

    A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. januárjában

    A decemberi fiaskó után a szovjet haderő erőt gyűjt a finnek elleni újabb támadáshoz 1939. decemberében Sztálin és a szovjet hadvezetés előzetes várakozásával ellentétben a Vörös Hadseregnek nem sikerült néhány hét alatt megsemmisítenie a finn hadsereget és elfoglalnia Finnországot. A finnek sokkal kitartóbban és makacsabban védekeznek, valamint a terepviszonyok és az időjárási körülmények is rosszabbak mint…

    Tovább a bejegyzésre…

  • A szovjet-finn téli háború első heteinek történései

    A szovjet-finn téli háború első heteinek történései

    Az elszánt finnek és a fagyos tél is belemar a szovjet medvébe Sztálin és Kliment Vorosilov hadügyi népbiztos úgy tervezte, hogy az 1939. november 30-án, Finnország megszállására indított hadművelet néhány hét alatt lezajlik, és ezalatt a Vörös Hadseregnek sikerül áttörnie a finn védelmet, felszámolnia a hadsereget és elfoglalnia az országot. A hadművelet első hetei azonban…

    Tovább a bejegyzésre…

  • A szovjet-finn téli háború kitörése és első napjai

    A szovjet-finn téli háború kitörése és első napjai

    1939. november 30-án, reggel 8 órakor egy órás tüzérségi előkészítést követően a Vörös Hadsereg megtámadja Finnországot. Azért, mert az nem teljesítette a Szovjetunió területi követeléseit. 21 szovjet hadosztály, összesen 450.000 katonával indul támadásba a harmad akkora finn haderő ellen. A Szovjetunió célja nemcsak a vitatott területek, hanem teljes Finnország megszállása. A támadó szovjet haderőt 4 hadseregbe…

    Tovább a bejegyzésre…

  • A szovjet-finn téli háború kirobbanásának előzményei

    A szovjet-finn téli háború kirobbanásának előzményei

    Finnország 1154-től  a Svéd Királyság része volt 1809. március 29-ig, amikor I. Sándor orosz cár elfoglalta és az Orosz Birodalomhoz csatolta a területet, mint Finn Nagyhercegség. A jelentős autonómiával rendelkező nagyhercegség az ütközőállam szerepét volt hivatott betölteni a nagy ellenség svédekkel szemben. Az 1917-es bolsevik forradalom keltette zűrzavart kihasználva a finn szenátus 1917. december 6-án kikiáltja…

    Tovább a bejegyzésre…

  • Simo Häyhä, a rettegett finn mesterlövész

    Simo Häyhä, a rettegett finn mesterlövész

    Simo Häyhä, a valaha élt legsikeresebb mesterlövész 1905. december 17-én született az akkor még a Finn Nagyhercegség területén található Rautjärviban. Az 1939-1940-es szovjet-finn téli háború során igazoltan 505 ellenséges katonát lőtt le puskával nagy távolságból és további 200-at géppisztollyal közelharcban. A földműves és vadász Häyhä 1922-ben csatlakozik a finn polgárőrséghez (Suojeluskunta), majd 1925-ben vonul be a finn hadsereghez az egy…

    Tovább a bejegyzésre…