1944 – március

1944 – március

1944. március 23. csütörtök

Véget ér a harmadik cassinoi csata

Cassino városa és az apátság irányába indított támadások már 4 napja folyamatosan tartanak. A német ejtőernyősök keményen védekeznek, a városban csak nehéz háztól-házig tartó harcban tudnak előrejutni a szövetségesek és a hegyekben se tudnak áttörő sikereket elérni. A folyamatos harcokban mind a két fél kimerül. Harold Alexander, a szövetséges 15. hadseregcsoport parancsnoka, tábornokai egyetértésével leállítja a támadást. A brit 4. indiai és 2. új-zélandi gyalogos hadosztályokat kivonják a frontvonalból. Állásaikat a hegyekben a brit 78. gyalogos hadosztály, a városban a brit 1. gárda dandár veszi át. A következő három napban visszavonják a Hóhér dombon elszigetelt gurkhákat és a 202. számú magaslaton szintén elszigetelt új-zélandi 24. zászlóaljat.

Sebesült német ejtőernyős

A harmadik csata során az indiai hadosztály 3.000, az új-zélandi 1.600 főt vesztett halottak, sebesültek és eltűntek formájában. A heves német ellenállásnak is meg van az ára, a fronton harcoló zászlóaljak mérete 40-120 főre csökken.


Lovagkereszt és Tölgyfalombok adományozása Luftwaffe pilótáknak

Miután Walter “Graf Punski” Krupinski megszerzi 174. légigyőzelmét 1943. március 2-án, tettével kiérdemli Lovagkeresztjéhez a Tölgyfalombok ékesítményt. Ebben az időszakban Erich Hartmann volt a kísérője a Jagdgeschwader 52 (JG 52) kötelékében, aki szintén nemrég érdemelte ki a Tölgyfalombok ékesítményt.
Mindkettőjüket Berlinbe, a Reichsluftfahrtministeriumba (Légügyi Minisztérium) rendelik a kitüntetés átadására. Mikor megérkeznek közlik velük, hogy az átadás a Führer főhadiszállásán lesz, ahová az éjszakai vonattal kell elutazniuk. A vonaton további, szintén a kitüntetésük átvételére érkező Luftwaffe pilótákkal találkoznak, Gerhard Barkhorn, Johannes Wiese, Kurt Bühligen, Horst Ademeit, Reinhard Seiler, Hans-Joachim Jabs, Dr. Maximilian Otte, Bernhard Jope vadászpilótákkal, Hansgeorg Batcher bombázó pilótával és Fritz Petersen Flak tiszttel. Úgy gondolják, hogy a Kelet-poroszországi főhadiszállásra tartanak, de kiderül, hogy a berchtesgadeni Berghofba utaznak. A vonatút alatt sikerül alaposan berúgniuk konyakkal és pezsgővel. Mikor megérkeznek, Nicolaus von Below őrnagy, Hitler szárnysegédje ledöbben a részeg, állni sem bíró társaságtól. A többszöri kijózanítási kísérlet sem jár sikerrel. Mikor Hartmann felveszi tiszti sapkáját, rádöbben, hogy az túl nagy rá, de von Below idegesen közli vele, hogy azt vegye le, mert az a Führeré.
Végül mindenki átveszi kitüntetését Adolf Hitlertől a Berghofon.


A Vezúv kitörése bombázókat tesz tönkre

A Vezúv forró vulkáni hamut lövel ki ami a közelben lévő térségre hullik, így a Pompei Légibázisra is, ahol az vastagon belepi és károkat okoz az ott állomásozó, amerikai 340th Bomb Group B-25 bombázóiban.


1944. március 24. péntek

A nagy szökés

A sagani (ma Zagan, Lengyelország) Stalag Luft III hadifogoly táborból hosszú előkészületek után 76 szövetséges fogolynak sikerül megszöknie. De csak keveseknek sikerül messzire jutniuk, legtöbbjüket elfogják és közülük egy félreértett parancs miatt 50-et kivégeznek.

A nagy szökés címmel a történetről híres amerikai film is készült a háború után, Steve McQueen, James Garner, Richard Attenborough és még számos sztár főszereplésével.


1944. március 25. szombat

Az 1. páncélos hadsereget bekerítik

Az 1. és 2. ukrán frontoknak sikerül szinte teljesen bekerítenie az Ukrajnában harcoló német 1. páncélos hadsereget. A hadsereg 4 hadtestből áll (ezekből 3 páncélos), amik összesen 20 páncélos és páncélgránátos hadosztályból állnak, 200.000 fős összlétszámmal. Parancsnokuk Generaloberst Hans-Valentin Hube.

A keleti front 1944. tavaszán
forrás: wikipedia

Ez a hadsereg képezte Generalfeldmarschall Erich von Manstein Dél Hadseregcsoportjának legerősebb alakulatát. A szovjetek célja az volt, hogy ezt az ütőképes erőt teljesen bekerítsék és egy második sztálingrádi csata keretében elpusztítsák.

Mikor nyilvánvalóvá válik a szovjetek szándéka Hube és von Manstein kérvényezik a visszavonulást, de Adolf Hitler elutasítja azt. Ekkorra már szinte teljessé válik a bekerítés és már csak Kotyinnál marad kijutási lehetőség. A terület középpontjában Kamanyec-Podolszkij található.

A katlan
forrás: Operations of Encircled Forces: German Experiences in Russia

A hadsereg két heti ellátmánnyal rendelkezik, de csak nagyon kevés üzemanyaggal. Hogy spóroljanak vele, a meglévő mennyiséget a harcjárművekhez osztják ki. A Luftwaffe megpróbálja a levegőből ellátni a csapatokat, de a rossz időjárás korlátozza lehetőségeit. Egyik szomszédos hadsereg – a délkeletre található német 8. hadsereg és az északnyugatra található német 4. páncélos hadsereg – sem tud érdemi segítséget nyújtani az 1. páncélos hadseregnek.

Hube minden, a Dnyeszter folyótól délre harcoló alakulatnak elrendeli, hogy vonuljanak vissza a szovjet 2. ukrán front 40. hadseregének délről indított támadása elől. Zsukov marsall ezt látva azt feltételezi, hogy nemsokára áttörhet déli irányból, ezért további csapatokat vezényel a katlan déli részére. Hube, hogy növelje védelmi erejét, megrövidíti a védelmi vonalakat, ezzel csökkentve a katlan méretét is, valamint engedélyt kér mozgó védelmi taktika alkalmazására, de ezt elutasítják. Válaszul erre inkább átszervezi erőit és a 4 hadtestet 3 hadtest-csoportba szervezi. General der Infanterie Hans Gollnick, a XLVI páncélos hadtest parancsnoka vezetésével megalakul a Korpsgruppe Gollick, General der Panzertruppen Hermann Breith, a III. páncélos hadtest parancsnoka vezetésével a Korpsgruppe Breith, és General der Infanterie Kurt von der Chevallerie, az LIX hadtest parancsnoka vezetésével a Korpsgruppe von der Chevallerie.

Von Manstein ismét Hitler engedélyét kéri a kitörésre, amit végül sikerül megkapnia. Hube déli irányba szeretne kitörni a Dnyeszter folyón keresztül Románia területére. Von Manstein ezt nem engedélyezi, mivel így sok időbe telne, mire Romániából újra a frontra szállítanák a hadsereget. Ehelyett azt rendeli el, hogy a kitörést nyugati irányba kell végrehajtani a magyar VII. hadtest irányába, így szinte azonnal új frontvonalat tudnak majd alkotni. Nyugati irányból Paul Hausser II. SS páncélos hadteste közeledik, velük kell majd Tarnopolnál, 250 kilométerre Kamanyec-Podolszkijtól találkozniuk. Ehhez azonban számos folyón és saras terepen kell majd átküzdeniük magukat.


Zsidóellenes törvényeket fogadnak el a Magyar Királyságban

A magyar minisztertanács ülésén zsidóellenes rendeletek sorát fogadják el. Az ülésen Antal István kérdésére válaszolva Sztójay Döme miniszterelnök kijelenti, hogy Horthy Miklós kormányzó az összes zsidórendeletre vonatkozóan szabad kezet adott a kormánynak. Többek között az is hatályba lép, hogy április 5-től kötelező a magyar zsidóknak a sárga csillag viselése.


1944. március 30. csütörtök

Rommel és von Rundstedt találkozója

Generalfeldmarschall Gerd von Rundstedt, a Nyugati Front Főparancsnoka és Feldmarschall Erwin Rommel a B Hadseregcsoport  parancsnoka a LXXXI. hadtest parancsnokságán tart megbeszélést a franciaországi védelmi előkészületekről.

Von Rundstedt és Rommel nem értett egyet a védelmi stratégiát illetően. Von Rundstedt szerint egy szövetséges inváziót a legjobb a szárazföldön megállítani, míg Rommel szerint az első 24 óra lesz a döntő és a szövetségeseket még a tengerparton kell visszaverni.


Paul von Kleistot és Erich von Mansteint leváltja Adolf Hitler

Adolf Hitler felmenti tisztségéből Generalfeldmarschall Erich von Mansteint, a Dél Hadseregcsoport parancsnokát, helyére Generalfeldmarschall Walter Model kerül.

Walter Model
“A Führer tűzoltója”

Szintén felmenti tisztségéből Generalfeldmarschall Paul von Kleistot, az A Hadseregcsoport parancsnokát, helyére Generaloberst Ferdinand Schörner kerül. Von Kleist ezzel egy időben megkapja Lovagkeresztjéhez a Kardok ékesítményt.

Mindkét tábornagy menesztésének az az oka, hogy szembeszegültek Hitler visszvonulást, vagy kitörést megtiltó parancsával.


Cyril Barton kiérdemli a Viktória Keresztet

A nagy veszteséggel járó Nürnberg elleni légitámadás során az 578. Squadronban repülő Cyril Barton Halifax bombázóját még az oda vezető úton két német éjszakai vadász is megtámadja. Kilövik a hátsó géppuska tornyot, a rádiót, megsérülnek a belső kommunikációs vezetékek, két üzemanyag tartály, valamint a jobb belső motor is. A feszült harci helyzetben a rossz kommunikáció miatt Barton navigátora, bombázó tisztje és rádiósa is ejtőernyővel kiugrik a gépből, így már csak a fedélzeti mérnök és a két géppuskás marad vele a gépen. A sérülések és legénysége felének elvesztése ellenére a 22 éves Barton úgy dönt, hogy folytatják a bevetést. Sikerül elérniük a célt, ahol ő maga hajtja végre a bombavetést, majd visszaindulnak angliai bázisukra. A négy és fél órás út elején a sérült motor felrobban, de a gép a levegőben marad. A további utat három motorral, rádió nélkül, szivárgó üzemanyag tankokkal kell megtenniük.

Már az angol partokat átlépve, de még mindig 150 kilométerre a bázisuktól elfogy az üzemanyag a sérült tankokból. Mivel a sérült géppel nem tudtak az ejtőernyős ugráshoz szükséges magasságban repülni kényszerleszállást hajtanak végre Ryhope falu közelében. Bartont még élve húzzák ki a roncsok közül, de a kórházba szállítása közben belehal sérüléseibe. Legénységének maradék három tagja sikeresen túléli a kényszerleszállást.

Hősiességért és kitartásáért Cyril Joe Barton posztumusz megkapja a Viktória Keresztet.


Oldalak: 1 2 3