1944 – április

1944. április 1. szombat

Az amerikaiak tévedésből svájci területet bombáznak

Amerikai bombázók tévedésből a svájci Schaffhausent bombázzák a német Ludwigshafen am Rhein helyett. A véletlen támadásban 40 ember veszti életét. A svájci kormány hivatalosan tiltakozik az akció után, amiért az amerikaiak később kártérítést fizetnek.

Amiről viszont az amerikaiak nem tudnak, hogy véletlenül olyan kis üzemeket bombáztak le, amik olyan lőszert és repülőgép alkatrészeket gyártanak, amiket a svájciak a németeknek adnak el.


Az Ascq-i mészárlás

A 12. SS “Hitlerjugend” hadosztály katonái 86 francia civilt gyilkolnak meg megtorlásul, miután a vonatszerelvényüket bombatámadás éri és két vasúti kocsi kisiklik.

A vonatszerelvény a belga határ közeli vasúti csomópontnál, Ascq-nál fut bombára. A vonaton szállított Waffen-SS egység parancsoka, SS-Obersturmführer Walter Hauck parancsot ad, hogy a vasúti sín mindkét oldalán a környező házakból minden férfit gyűjtsenek össze és lőjenek agyon, mert biztos tudniuk kellett a készülő merényletről. 70 embert a sínek mellett, további 16-ot pedig a faluban lőnek agyon. Később a Gestapo további 6 embert tartóztat le a merénylettel kapcsolatban, velük kivégzőosztag végez.

A megtorlás hatására a közeli nagyvárosban, Lilleben 60.000 francia munkás lép sztrájkba, ami a legnagyobb ilyen jellegű megmozdulás a második világháború idején a megszállt Franciaországban.

A háború után a német egység néhány tagját sikerül francia hadbíróság elé állítani. Mindegyikőjüket halálra ítélik, amit később börtönbüntetésre változtatnak. 1957. júliusára mindannyian kiszabadulnak. Utolsónak Walter Hauck, aki az 1945. május 5-i csehországi leskovicei mészárlásért is felelős volt. Abban az esetben 25 civilt mészároltak le bosszúból. Hauck börtönbüntetése után Németországban élt 2006-ben bekövetkezett haláláig. Csehszlovákia kétszer, Csehország pedig egyszer kérte a kiadatását, hogy bíróság elé állíthassák, de azt minden esetben elutasította a német bíróság.


1944. április 3. hétfő

Brit légitámadás a Tirpitz csatahajó ellen

A német Tirpitz csatahajó ellen brit zuhanóbombázók hajtanak végre légitámadást az Operation Tungsten (Volfrám Hadművelet) keretében.

A Tirpitz a norvég Altafjordban horgonyozik, ahol az 1943. szeptember 22-i akna támadás okozta súlyos sérüléseit javította ki a Neumark szervizhajó. A helyreállítását április 2-án fejezték be és másnap futott volna ki a csatahajó a nyílt tengerre sebességpróbára.

“Tirpitz, ez a tiéd!” üzenet az HMS Furious egyik Barracudájának 1.600 fontos bombáján

A brit hadvezetés tisztában volt azzal, hogy a Neumark márciusban befejezte a javítási munkálatokat és a csatahajó hamarosan újra hadrafogható lesz. Mindenképp meg akarták akadályozni, hogy a Tirpitz visszatérhessen az északi vizekre és ezzel veszélyeztesse az utánpótlást szállító konvojokat.

Az HMS Victorious és azHMS Furious repülőgéphordozók, valamint az HMS Emperor, HMS Fencer, HMS Pursuer és HMS Searsher segéd repülőgéphordozók alkotta csapásmérő flottát indították útnak a Tirpitz elleni támadásra. Eredetileg április 4-re tervezték a légicsapást, de miután egy megfejtett Enigma üzenetből megtudták hogy a csatahajó 3-án fog kihajózni, előrehozták a támadás időpontját. 

A két hullámban érkező összesen 40 db Barracuda típusú zuhanóbombázó 1.600 fontos (730 kg) és 500 fontos (230 kg) páncéltörő bombákkal támad, 40 db kísérő vadász fedezete alatt.

Az első hullám 21 gépe 5.29-kor érkezik, amikor a Tipritzet a fjordból történő kivontatásra készítik elő. A támadás meglepetésként éri a németeket és közel negyed órába telik, mire a csatahajó légvédelmi tüzérsége harckészültségbe áll. A kísérő vadászok a csatahajó és a Luftwaffe fjordban telepített légvédelmi ütegeit támadják, míg a Barracudák ledobják bombáikat.

A második hullám 6.30-kor támad 19 géppel, hasonló módon mint az első hullám. A hullám egyik gépe még induláskor balesetet szenved, míg egy másik motorhiba miatt nem tud felszállni.

Mindkét hullám 1-1 zuhanóbombázót veszít a támadásban, viszont összesen 15 teli- és 2 közeltalálatot érnek el. De nem mindegyik telitalálat hatásos, mert nem tudják áttörni a hajó páncélzatát, mivel túl alacsonyról dobták le őket és nem volt a bombáknak elég idejük felgyorsulni. Ennek ellenére a Tirpitz jelentős sérüléseket szenved. Két 15 cm-es tornya és mindkét Ar-196 felderítőgépe megsemmisül, valamint számos tűz üt ki a fedélzeten. A két közeltalálat okozta lékek és az oltáshoz használt víz miatt 2.000 tonna tengervíz jut a hajótestbe. 132-en halnak meg és 270-en sebesülnek meg, köztük a hajó kapitánya Hans Meyer is.

A támadás eredményeként a Tirpitz újra javításra szorul és újabb időre sikerül kivonni a harcokból.

Az elkövetkezendő javítások során megerősítik a hajó légvédelmét, a 15 cm-es tornyokat légelhárító harcra is alkalmassá teszik, valamint a 38 cm-es lövegek is kapnak légelhárító gránátokat.


Hamburgban lefektetik az U-2501 tengeralattjáró gerincét. Ezzel megkezdődik a forradalmian új XXI osztály első egységének az építése.


1944. április 4. kedd

Charles De Gaulle-t nevezték ki a Szabad Francia katonai erők élére.


A német Dél Hadseregcsoportot Észak-Ukrajna Hadseregcsoportra nevezik át.


1944. április 5. szerda

A magyarországi zsidók számára kötelezővé teszik a sárga csillag viselését.


Az SS Gazdasági és Közigazgatási Hivatala jelentése szerint ebben az időben 20 koncentrációs és 165 hozzájuk kapcsolt munkatábor működik.


1944. április 6. csütörtök

Az 1. páncélos hadsereg sikeresen kitör a bekerítésből

A német 1. páncélos hadsereg Bucaz városánál kapcsolatot létesít a felmentő II. SS páncélos hadtest felderítő egységeivel. Elérve a saját vonalakat a hadsereg fel is fejlődik és új védelmi vonalat épít ki.

A nehéz körülmények között két hétig folyamatosan harcolva kitörő hadsereg élőerejét tekintve csak jelentékeny veszteségeket szenvedett. Könnyű és személyes fegyverzettel is jól el vannak látva, viszont csak 45 db páncélosnak sikerült a katlanból kijutnia. Ebben az állapotában a hadsereg csak korlátozott mértékben alkalmas támadó hadműveletre és feltöltésre szorul.

A kitörés második szakasza
forrás: Operations of Encircled Forces: German Experiences in Russia

A kitörés során ellenben megsemmisítettek 357 db ellenséges harckocsit, 42 db rohamlöveget és 280 db tüzérségi eszközt.

A kamanyec-podolszkiji katlanból történő kitörést a háború után, mint a katlanból való kitörés iskolapéldáját fogják oktatni.


Kitörés a koveli bekerítésből

Az 1944. március elején a Pripjaty-mocsarak és Kovel körzetében bekerített 5. SS “Wiking” páncélos hadosztály, az 5. és 4. páncélos hadosztályok, valamint a 131. gyalogos hadosztály sikeresen kitör a bekerítésből. A kitöréshez szükséges folyosót a Wiking hadosztály frissen a frontra érkezett egységei nyitják meg. Miután sikerül biztosítani a folyosót, megkezdődik a kivonulás a bekerítésből, ami szervezetten zajlik és a hadosztályoknak sikerül harceszközeiket is kimenteniük.

Az 5. SS hadosztály még harcképes, de csak könnyű fegyverzetű egységeit a korszuny-cserkasszii katlanból történt kitörést követő rövid pihenő után átirányítják Kovel védelmére, míg más egységeit a hátországban szervezik újra és fegyverzik fel.

Az április 4-én indult felmentési kísérlet élén a Wiking újraszervezett páncélos ezredének 2. zászlóaljának 8. századának Panzerkampfwagen V. Párduc harckocsijai haladtak SS-Obersturmführer Karl Nicolussi-Leck parancsnoksága alatt. A támadást a megindulás után nem sokkal leállították és visszavonták a csapatokat. Nicolussi-Leck kockáztatva a hadbíróságot, figyelmen kívül hagyta a parancsot és 5 Párducával folytatta a támadást. Végül számos szovjet harckocsit kilőve az ő harckocsija ért át elsőként a bekerítettekhez. Tettéért később megkapta a Lovagkereszt kitüntetést.

Karl Nicolussi-Leck már a Lovagkereszttel 1944. július 22-én, a Żerczyce elleni támadás előtt

Abdul Hafiz kiérdemli a Viktória Keresztet

Abdul Hafiz

Abdul Hafiz az indiai 9. jat gyalogos ezred jemadarja (tiszti rang, nagyjából alhadnagynak felel meg), miközben támadásra vezeti egységét az indiai Imphalban a japánok ellen, megsebesül, de tovább folytatja a rohamot és az egységével sikerül elfoglalniuk a kijelölt állásokat. Nem sokkal később halálos sebesülést szenved. Hősiességéért posztumusz megkapja a Viktória Keresztet július 27-én.


1944. április 10. hétfő

Sztálin két marsallt tüntet ki Győzelem-rend kitüntetésekkel

Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij marsall és Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall megkapja a Győzelem-rend kitüntetést.

A Győzelem-rend (Орден “Победa”) a legmagasabb katonai kitüntetés, ami csak azon tábornokoknak és marsalloknak volt adományozható, akik egy vagy több hadseregcsoportot sikeresen parancsnokoltak és aminek következtében adott helyzetben nagy arányú változást voltak képesek elérni a Vörös Hadsereg javára. Története során összesen 20 kitüntetett kapta meg, közülük hárman kétszer is.