1939. szeptember


1939. szeptember 1. péntek

Háború! – A Német Birodalom megtámadja Lengyelországot

Hajnali 4.40-kor a német Sturzkampfgeschwader 76 (76. zuhanóbombázó ezred) 29 db Junkers Ju 87 B típusú zuhanóbombázója megkezdi a lengyel Wieluń városának bombázását.

Junkers Ju 87 B Stuka zuhanóbombázók Lengyelország felett

Öt perccel később a Danzig kikötőjében horgonyozó régi német csatahajó, a Schleswig-Holstein tüzet nyit a Westerplattén található lengyel katonai raktárra (Wojskowa Składnica Tranzytowa, WST).

A Schleswig-Holstein csatahajó a lengyel katonai raktárat lövi Danzigban

Ezek a német hadsereg, a Wehrmacht első támadó hadműveletei a Lengyelország ellen indított háborúban. Ennek indokául a német hírszerző- és titkosszolgálatok, az SS, az SD és az Abwehr által, határmenti német helyőrségek és létesítmények ellen végrehajtott 21 megtévesztő, ál-lengyel akciók szolgálnak. A Himmler Hadművelet keretében német ügynökök indítanak támadást többek között a gleiwitzi és neuberstischi rádióállomások, a jablunkai és rosenbergi vasútállomások, a hochlindeni vámhivatal és a pitscheni erdészállomás ellen. Minden esetben lengyel egyenruhába öltöztetett, már korábban megölt, jellemzően koncentrációs tábori foglyok holttesteit hagyják hátra, hogy ezzel a lengyelekre tereljék a gyanút. Az első támadásokra még augusztus 26-án kerül sor, míg az utolsókra augusztus 31-én este.

A gleiwitzi rádióállomás

A német szárazföldi haderő, a Heer reggel 8.00-kor indítja meg támadását, még mindig hadüzenet nélkül. A német terv szerint a két hadseregcsoportba összevont hat hadsereg három irányból, északról, nyugatról és délről indít támadást és mindegyik elsődleges célpontja a lengyel főváros, Varsó. A fő támadási irány a nyugati, ahonnan a 8. és a legerősebb, a 10. hadsereg támad.

A német és a velük szemben álló lengyel hadseregek, valamint a német támadási terv
(wikipedia)

Wieluńt még kétszer éri légitámadás a nap során, aminek végére a város 75%-a elpusztul és 1.200 lakos veszti életét.

Wieluń a bombázások után

Danzigban a Schleswig-Holstein első sortüze egyben jeladás is a városban található német alakulatoknak, hogy indítsák meg támadásukat a városban kijelölt célpontjaik ellen. A westerplattei katonai raktár elleni első támadás nem jár sikerrel. Délben, szintén a csatahajó tűztámogatásával újabb roham indul, ami szintén kudarcba fullad, és a raktár 200 lengyel védője még 7 napig fogja tartani magát, mielőtt megadják magukat. A város más pontjain a német csapatok több sikerrel járnak és hosszabb-rövidebb tűzharcok után sikerül elfoglalniuk a kulcsfontosságú létesítményeket.

Az SS-Heimwehr Danzig katonái osztrák gyártmányú ADGZ páncélautójuk fedezetében közelítenek célpontjuk, a danzigi lengyel postahivatal felé

A nap során a német haderő mindenhol áttöri a lengyel védelmet és betör az országba. Köszönhetik ezt új háborús taktikájuknak, ami a légierő taktikai bombázóinak, a gyorsan mozgó motorizált egységeknek és a tüzérségnek a szoros együttműködésére épül. A Luftwaffe stratégiai bombázói emellett folyamatosan támadják a hátország létesítményeit és városait.

Német katonák lengyel határsorompót döntenek le Danzigban
A danzigi lengyel posta védő, miután megadták magukat az SS-Heimwehr Danzig katonáinak

Adolf Hitler újra bevezeti a Vaskereszt kitüntetést

A Lengyelország elleni háború megindításával egy időben Adolf Hitler a Reichsgesetzblatt I S. 1573 – Verordnung über die Erneuerung des Eisernen Kreuzes (Rendelet a Vaskereszt ismételt bevezetéséről) rendeletben ismételten bevezeti a nagy múltra visszatekintő Vaskereszt kitüntetés használatát.


Franciaország mozgósítja hadseregét.Nagy-Britanniában elrendelik az általános mozgósítást.


Norvégia, Finnország, Dánia és Svédország kinyilvánítja függetlenségét az európai háborúban.


Az Olasz Királyság be-nem-avatkozónak nyilvánítja magát.


A Német Birodalomba kijárási tilalmat rendelnek el a zsidó személyeknek nyáron este 21.00-től, télen este 20.00-tól.


1939. szeptember 2. szombat

Nagy-Britannia és Franciaország 12 órás ultimátumot ad a Német Birodalomnak

Miközben a német haderő három irányból megállíthatatlanul tör előre Lengyelországban, Neville Chamberlain brit, és Édouard Daladier francia miniszterelnök ultimátumban szóltja fel Adolf Hitlert, hogy azonnali hatállyal fejezze be a Lengyelország elleni támadó hadműveletet és vonja vissza a német haderőt. Ellenkező esetben Nagy-Britannia és Franciaország a Lengyelországgal kötött együttműködési megállapodás értelmében hadba fog lépni a Német Birodalommal. Minderre 12 órás határidőt szabnak, ami másnap reggel fog lejárni.

Német Panzer I Ausf. A páncélosok egy lengyel településen

Hitler igyekszik elkerülni, hogy idő előtt hadba lépjen a két országgal. Tart a kétfrontos háborútól, mivel hadereje nagy része a lengyel hadjáratban vesz részt, így a nyugati határon csak mérsékelt erők védik a Birodalmat, amik nem biztos, hogy meg tudnának állítani egy azonnali brit-francia támadást. Ebben az esetben valószínűleg nem maradna más lehetősége, mint a visszavonulás Lengyelországból, de legalábbis jelentős erőket kellene átcsoportosítania, amivel a lengyel hadjárat sikerét veszélyeztetné.

Német géppuskás és töltője

Azért próbálja mindenáron azt a látszatot kelteni, hogy a német haderő csak a lengyel provokáció miatt, a lengyelországi német kisebbség védelmében hatol be az országba, mert a brit-francia-lengyel együttműködési megállapodás értelmében csak akkor lép hadba Nagy-Britannia és Franciaország, amennyiben Lengyelország agresszió áldozata lesz. Ezért sem üzen hivatalosan hadat a Német Birodalom, csak megindítja a támadást.

Akik tényleg várták a német katonákat: Lengyelországi német asszonyok osztanak kenyeret a bevonuló Wehrmacht katonáknak

Megkezdődik a stutthofi koncentrációs tábor kiépítése.


1939. szeptember 3. vasárnap

Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Franciaország hadat üzen a Német Birodalomnak

Délelőtt 9 órakor a berlini angol nagykövet, Nevile Henderson eljuttatja Joachim von Ribbentropnak, a német külügyminiszternek Nagy-Britannia hadüzenetét, mivel a Német Birodalom az előző nap kapott ultimátumban foglalt határidőig nem állította le a Lengyelország elleni támadó hadműveleteit és nem vonta vissza csapatait német területre. A hadüzenet értelmében a hadiállapot délelőtt 11 órakor lép életbe. Ezzel egy időben a Brit Nemzetközösség államai közül Új-Zéland és Ausztrália is hadba lép a Német Birodalommal. Franciaország az ultimátumnak megfelelően szintén hadat üzen a nap során, ami délután 5 órakor lép hatályba.

Éljen Anglia! – Varsóban éltetik a brit hadüzenetet

Adolf Hitler ettől a fejleménytől tartott igazán. Szerette volna elkerülni a túl korai hadiállapotot Angliával és Franciaországgal, mert hadereje legnagyobb és legerősebb része a lengyel hadjáratban vesz részt, így a nyugati határt csak gyenge erők védik, amik nem lennének képesek megállítani egy angol-francia támadást. Most az a kérdés, hogy a hadüzenettel együtt támadni is fognak-e? A szorult helyzetben Hitler sürgős üzenetet küld Sztálinnak, amiben sürgeti a szovjeteket a Lengyelország elleni támadásra, majd maga is a lengyel frontra repül a hadműveletet megszemlélni.

Adolf Hitler a lengyel fronton. Mellette testőrségének parancsnoka, Erwin Rommel.

A nap során sem az angolok, sem a franciák nem indítanak támadást, csak a brit légierő, a RAF hajt végre felderítő repülést német terület fölött, valamint az éjszaka során bombázói háborúellenes röplapokat szórnak le. Odahaza viszont megindul a felkészülés. Még szeptember 1-én, akárcsak a franciák, megkezdték a hadseregük mozgósítását. Winston Churchillt ismét kinevezik az Admiralitás Első Lordjává, a tisztségbe, amit az első világháború során is betöltött. A brit kormány elrendeli azon események eltörlését és azon helyek bezárását, ahol egyszerre nagy tömeg gyűlhet össze, mert bombatámadás esetén ezeken a helyeken egyszerre sok áldozat lehet. Így bezárnak a nagy közösségi szórakozóhelyek, a színházak, a filmszínházak és a tánctermek, valamint elmaradnak a sportesemények, többek között a futball meccsek is. Továbbá megtiltják a sípok és kürtök használatát, hogy azokat ne lehessen összekeverni a légiriadó szirénákkal.

A brit Nemzetközösségi Összefogást hirdető hazafias plakát

A világ most vár és figyel. Most minden Anglián és Franciaországon múlik, hogy alkalmaznak-e katonai erőt Hitler megállítására.


A német U-30 tengeralattjáró megtorpedózza és elsüllyeszti a brit SS Athenia személyszállító óceánjáró gőzőst, ezzel elsüllyeszti az első hajót a második világháborúban.


Belgium kinyilvánítja semlegességét az európai háborúban.


A brit királyi légierő, a RAF felderítő repülést hajt végre a Német Birodalom felett és az éjszaka során röplapokat szórnak le.


1939. szeptember 4. hétfő

Brit bombázók német kikötőket támadnak

A brit légierő, a Royal Air Force 30 bombázógépe hajt végre légitámadást a német Cuxhaven és Wilhelmshaven kikötőjében horgonyozó német hadihajók és a Schilligből Wilhelmshavenbe vezető út ellen. Ez az első katonai akció amit a britek az előző napi hadüzenetük után hajtanak végre. Ezzel jelzik a németeknek, hogy készek akár katonai erőt is alkalmazni, hogy eleget tegyenek a lengyelekkel kötött megállapodásuknak és támogatják őket a háborúban. De ennyiben ki is merül az angol katonai segítségnyújtás, mert további támadásokat nem hajtanak végre.

Brit Bristol Blenheim Mk.IV bombázók kötelékben

Önmagában a 30 repülőgéppel végrehajtott támadás jelzésértékén kívül semmilyen hatással sincs arra az országra amelynek lakosságát a politika már szinte teljesen militarizálta és arra a német haderőre amelyik már évek óta a háborúra készül és a Lengyelország elleni támadáshoz is közel 1.500.000 katonát vont össze, amiben 2.315 repülőgépet vet be. Hitler ezekben a napokban sokkal jobban aggódik egy nyugati irányú szárazföldi offenzíva miatt, mint a brit légierő támadásától. Ráadásul maga a légitámadás kudarccal végződik a britek számára. A 30 gépből 7-et lő le a német légvédelem, a ledobott bombák nagy része nem robban fel becsapódáskor és van olyan repülőgép is, ami teljes bombaterhével tért vissza Angliába, mivel nem találta meg a célpontját. A No. 107 Squadron négy bevetésre induló Bristol Blenheim Mk.IV típusú bombázójából például hármat lőnek le. Ebből a repülőszázadból kerül ki az első brit is aki német hadifogságba esik, George Booth őrmester, az egyik lelőtt gép navigátora. Rá és társaira még nagyon hosszú hadifogság vár.

A brit és lengyel katonai szövetséget hirdető plakát

Adolf Hitler megtiltja a személyszállító hajók megtámadását.


A németek 1.000 lengyelt végeznek ki Bydgoszcznál, köztük kiscserkészeket is.


1939. szeptember 5. kedd

Megállíthatatlanul tör előre a német hadsereg

A Wehrmacht új stratégiájának köszönhetően, ami a légierő taktikai bombázóinak, a gyorsan mozgó motorizált egységeknek és a tüzérségnek a szoros együttműködésére épül, megállíthatatlanul tör előre és számol fel minden ellenállást Lengyelországban. A stratégia alapeleme, hogy a gépesített és páncélos egységek a front kis szakaszain a tüzérség és a légierő támogatásával áttörik a védelmet és betörnek a hátországba, majd áttörik a másodlagos védelmi vonalakat is, míg a hadtáp és parancsnoki állásokig el nem jutnak. Ekkor visszafordulva egyesülnek a más szakaszokon betört ékekkel, ezzel bekerítve a közrefogott ellenséget, amit a lassan mozgó csapatrészek számolnak majd fel.

Német tiszt pózol egy kilőtt lengyel 7TP könnyű harckocsi mellett

Szeptember 3-án, északon a német 3. hadsereg már megközelítette a Narew folyót, a német 4. hadsereg pedig már elérte a Visztulát 10 kilométerre a német határtól, és most meg is kezdik az átkelést rajta. A fő csapásirányon támadó legerősebb 10. hadsereg bal szárnya Łódźt, a jobb pedig Kielcet éri el. 

A légierő, a Luftwaffe nemcsak a szárazföldi erőket támogatja, hanem a lengyelekénél modernebb gépeivel uralja a légteret is. Sok lengyel repülőgépet még az első napokban a földön semmisítettek meg, mielőtt azok még harcba kezdhettek volna. A maradék még harcképes lengyel gép viszont lassan kezd kifogyni az üzemanyagból és a lőszerből.

Német katonák egy lelőtt lengyel PZL.23 Karaś könnyű bombázót vizsgálnak 

A lengyelek várják a brit és francia katonai segítséget, de a franciák még semmit nem cselekedtek a szeptember 3-i hadüzenet óta és az angolok is csak egy szórólapos és egy kudarcba fulladt légitámadást hajtottak végre.

Pedig Adolf Hitler nagyon tart egy angol-francia szárazföldi támadástól, ezért is sürgette két napja Sztálint hogy mielőbb támadja meg Lengyelországot. Erre válaszul a nap során Vjacseszlav Molotov üzenetben közli, hogy a Szovjetunió még nem tud támadni, mert még idő kell hadereje felvonulásához. De figyelmezteti Hitlert, hogy tartsa tiszteletben a 23-i megnemtámadási szerződésben meghatározott választóvonalat ami mentén felosztották Lengyelországot.


A brit királyi légierő 500. repülőszázadának (No. 500 Squadron) Avro Anson bombázója végrehajtja a második világháború első brit légitámadását német tengeralattjáró ellen, de nem jár sikerrel.


Az Egyesült Államok kinyilvánítja semlegességét az európai háborúban.


1939. szeptember 6. szerda

A német csapatok elfoglalják a felső-sziléziai ipari körzetet Lengyelországban.


Két brit Spitfire vadászgép lelő két szintén brit Hurricane vadászgépet a brit légtérben.


Dél-Afrika hadat üzen a Német Birodalomnak.


1939. szeptember 7. csütörtök

Francia hadosztályok vonulnak be a Saar-vidékre

Saarbrücken térségében 11 francia hadosztály lépi át a német-francia határt, hogy eleget tegyen a lengyelekkel kötött segítségnyújtási egyezménynek és így támogassák őket a harcban és gyakoroljanak nyomást a német kormányra a háború befejezésért. A francia 2. hadseregcsoporthoz tartozó hadosztályok 32 kilométeres szakaszon 8 kilométer mélyen törnek be a Saar-vidékre.

Francia katona a Saar-vidéken

Az itt állomásozó német 1. hadsereg egységei kiürítik a területet és harc nélkül visszavonulnak, mivel nem akarnak fegyveres összetűzésbe keveredni a franciákkal. A németek továbbra is az ártatlanság látszatát próbálják fenntartani, hogy csak önvédelemből támadták meg Lengyelországot és más országokkal nem áll szándékukban háborúba keveredni. A bevonulás során így a franciák csak 4 db Renault R35 könnyű harckocsit vesztenek, amik Bliesbrücktől északra futnak aknára.

Renault R35 könnyű harckocsik és személyzetük a Saar-vidék erdőségében

A francia betörés gyenge és kis mértékű, nem is érik el a terület mögött húzódó német védelmi vonalat a Siegfried-vonalat, ahol már hevesebb ellenállásban lenne részük. Ennek oka, hogy a francia haderő még nem teljes, a hadseregüknél még folyamatban van a mozgósítás. Úgy tervezik, hogy szeptember 16-án további 29 hadosztály csatlakozik a most bevonultakhoz és akkor már agresszív támadó hadműveletbe kezdenek. 

Francia katonák sétának egy Saar-vidéki német településen

A német csapatok elfoglalják Krakkót.


A BBC megkezdi lengyel nyelvű adásának sugárzását.


1939. szeptember 8. péntek

Megadják magukat a westerplattei erőd lengyel védői

Hét napi hősies harc után megadják magukat a danzigi Westerplatte-félszigeten található lengyel katonai erőd védői. Egy hetes kitartásuk reményt adott a lengyeleknek akkor, amikor a német hadsereg minden fronton megállíthatatlanul tört előre és szorította vissza a szárazföldön a lengyel hadsereget. Tettük Lengyelországban mind a mai napig a német invázióval szembeni ellenállás egyik szimbóluma.

A Nemzetek Szövetsége még 1925-ben engedélyezte Danzig Szabad Városán belüli a Westerplatte-félszigeten található Katonai Tranzit Raktárban (Wojskowa Składnica Tranzytowa, WST) egy 88 fős lengyel katonai helyőrség felállítását. A lengyelek ezt titokban fokozatosan növelték és 1939-ben már 6 tiszt és 176 legénységű állományú katona állomásozott a félszigeten. A raktár létesítmény nem számít különösebben erős erődnek mivel csak öt vasbeton bunker, géppuskafészkek, lövészárkok és szögesdrót akadályok hálózata alkotja, a szárazföld felé pedig csak egy téglafal zárja le. Fegyverzete sem jelentős, 1 db 76,2 mm-es wz. 02 ágyúval, 2 db Bofors 37 mm-es wz. 36 páncéltörő ágyúval, 4 db Stokes-Brandt 81 mm-es wz. 31 aknavetővel, 16 db nehézgéppuskával, 25 db géppuskával, 160 db puskával, 40 db pisztollyal és 1.000 db kézigránáttal rendelkezik a helyőrség.

Schleswig-Holstein csatahajó a Westerplattet lövi

A második világháború kezdetén, szeptember 1-én hajnali 4.45-kor a danzigi öbölben a félszigettől 150 méterre horgonyozó német Schleswig-Holstein csatahajó tüzet nyit a lengyel erődre. Ezzel egy időben 225 német katona a csatahajóról, a szárazföld felől pedig az SS-Heimwehr Danzig 1.500 katonája indít támadást. Az erődben ekkor 182 katona és 27 civil önkéntes tartózkodik. Ekkor esik el a világháború első katonája a lengyel Wojciech Najsarek törzsőrmester, akivel egy német géppuskasorozat végez. A téglafalon ütött réseken át rohamozó németek viszont a lengyel géppuskák jól előkészített kereszttüzébe kerülnek, ami megállítja őket. Az erőd egyetlen 76,2 mm-es ágyúja is bekapcsolódik a harcba, de 28. lövése után a Schleswig-Holstein ágyúi kilövi. 6.22-kor veszteségeik miatt a német szárazföldi csapatok visszavonulnak. 8.55-kor újra próbálkoznak, miután a csatahajó már 90 db 280 mm-es, 407 db 150 mm-es és 366 db 88 mm gránátot lőtt ki a lengyel állásokra. Ez a próbálkozás is kudarcba fullad és a nap végére sem sikerül bevenniük az erődöt. Az első nap végéig 1 lengyel katona hal meg és 7 sebesül meg. A német veszteség 16 halott és 120 sebesült.

A lángoló WST a Schleswig-Holstein csatahajóról fényképezve

Szeptember 2-án a németek heves tengeri és szárazföldi tüzérségi tüzet zúdítanak a lengyel védőkre és a Luftwaffe 60 db Junkers Ju 87 Stuka zuhanóbombázója is két hullámban támadja őket. Ekkor semmisül meg a védők teljes élelmiszerkészlete, rádiója és mind a 4 db aknavetője is. A németek úgy vélik, hogy a heves bombázást senki sem élhette túl, de a szeptember 3-ról 4-re virradó éjszaka indított rohamot is sikeresen verik vissza a lengyelek. Szeptember 4-től kezdődően a tenger felől német torpedórombolók is folyamatosan lövik a lengyel állásokat valamint a németek a legkülönfélébb ötletekkel állnak elő, hogy megtörjék az ellenállást. Többek között kétszer is megpróbálnak égő vonatszerelvényeket bevezetni az erőd pályaudvarára, hogy felgyújtsák azt, de ezek a próbálkozások sem járnak sikerrel. Szeptember 5-én a gránátsokkot kapott Henryk Sucharski őrnagy, a helyőrség parancsnoka egy haditanácson indítványozza a megadást, de helyettese, Franciszek Dąbrowski százados ideiglenesen leváltja őt tisztségéből és tovább harcolnak.

Német katonák a szétbombázott Westerplatten

Viszont szeptember 7-re kezdenek kifogyni az ivóvízből és a sebesültjeiket sem tudják megfelelően ellátni, akiknek a sebei kezdenek üszkösödni, ráadásul ha elfoglalni nem is tudják, de egyre több bunkerüket és géppuskafészküket semmisíti meg a német légi-, tengeri- és szárazföldi tüzérségi tűz. Így a második haditanácson a megadás mellett döntenek és szeptember 8-án 9.45-kor kitűzik a fehér zászlót.

Henryk Sucharski őrnagy (jobbra) megadja magát

A lengyel katonák az egy hetes ostrom alatt 20 halottat és 53 sebesültet vesztettek. Viszont lekötöttek  3.400 német katonát, akiknek 2-300 fős veszteséget okoztak. A kis helyőrség kitartása reményt adott a lengyel népnek és példát mutatott a hadseregnek, ahogy a lengyel rádió is minden reggel bemondta, hogy “a Westerplatte még mindig harcban áll”.

Horogkeresztes zászló a Westerplatten az ostrom után

Werner Mölders motorhiba miatt kényszerleszállásra kényszerül ami miatt megsérül a háta és 11 napra kiesik a harcokból.


A német csapatok elérik Varsó külterületét. A lengyel kormány Lublinba menekül.


Franklin Roosevelt amerikai elnök engedélyezi az amerikai tengerészgyalogságnak, hogy tartalékosok behívásával harcos létszámát 18.325 főről 25.000 főre növelje.


1939. szeptember 9. szombat

A Brit Expedíciós Haderő (British Expeditionary Forces – BEF) első egységei megérkeznek Franciaországba.


A Gestapo elrendeli, hogy minden lázongó lengyelt a dachaui koncentrációs táborba kell szállítani.


Megkezdődik a bzurai csata, a lengyel hadjárat legnagyobb lengyel bekerítési hadművelete Varsótól nyugatra.


1939. szeptember 10. vasárnap

A háború első német tábornok áldozata

Délután negyed három körül a lengyelországi Opoczno közelében tűzharcban elesik Wilhelm Fritz von Roetting Generalmajor der Ordnungspolizei und SS-Brigadeführer (A Rendőrség Vezérőrnagya és SS Vezérőrnagy). Ő az első német tábornok, aki életét veszti a második világháborúban. Von Roettinggel fejlövés végez, amikor gépkocsijára több nehézgéppuskával tüzet nyitnak lengyel katonák.

Emlékére utcát neveznek el Prágában a német megszállás alatt.

SS-Brigadeführer hajtókajelzés

A brit HMS Triton (N 15) tengeralattjáró tévedésből elsüllyeszti a szintén brit HMS Oxley tengeralattjárót Norvégia partjainál, mert ismeretlen hajóként azonosítja. A HMS Oxley a brit haditengerészet első tengeralattjáró vesztesége a második világháborúban, 53 fős legénységéből csak ketten élik túl a támadást.


Kanada hadat üzen a Német Birodalomnak.


Moszkva hazarendeli varsói lengyel nagykövetét.


Oldalak: 1 2 3