1939. augusztus 20. vasárnap
Adolf Hitler közvetlenül kéri Sztálint, hogy a tervezett találkozó időpontját hozzák előrébb augusztus 22. vagy 23-ra.
1939. augusztus 21. hétfő
A szovjetek jelzik a nyugati diplomatáknak, hogy a lengyel feltétel elfogadása nélkül kevés esélyét látják egy egyezmény megkötésére.
21.00-kor Sztálin jóváhagyja Hitler kérését, hogy a megbeszélések időpontját előrehozzák augusztus 22. vagy 23-ra.
Az Admiral Graf Spee, Deutschland osztályú páncéloscirkáló az Altmark ellátóhajóval együtt kihajózik Wilhelmshavenből és a dél-atlanti vizekre indul őrjáratra.
1939. augusztus 22. kedd
Adolf Hitler, most hogy már szinte biztos a német-szovjet egyezmény megkötésében, kiadja a parancsot Lengyelország megtámadására, 1939. augusztus 26-ra.
Joachim von Ribbentrop és kísérete két Fw 200 Condor repülőgép fedélzetén elhagyja Berlint, hogy Kelet-Poroszország érintésével Moszkvába utazzon.
1939. augusztus 23. szerda
A Német Birodalom és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt
Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Moszkvába érkezik egy külügyi delegáció élén, hogy az elmúlt hetek titkos diplomáciai erőfeszítései eredményeként megnemtámadási szerződést írjon alá a Német Birodalom nevében a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével. Az egész nap elhúzódó tárgylások második szakaszában, csak késő éjszaka kerül aláírásra az egyezmény, amit a Szovjetunió részéről Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos lát el kézjegyével.
A szerződés egy nyilvános, a két ország közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt, valamint egy titkos részt, az érdekszféra-elhatárolódási záradékot tartalmazza.
A megnemtámadási és együttműködési egyezmény értelmében a két ország:
- tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos tevékenységtől, valamint minden támadó cselekménytől akár önállóan, akár más hatalmakkal együtt,
- tartózkodik attól, hogy olyan katonai szövetséghez csatlakozzon, illetve olyat támogasson amelyik a másik ország ellen háborús cselekedeteket hajt végre.
A célok megvalósulása érdekében a felek kikötik, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fent, illetve, hogy az egymással szemben felmerülő problémákat, illetve vitás kérdéseket párbeszéd, vagy békéltetőbizottság útján tisztázzák.
A szerződést tíz éves időtartamra kötik, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben azt egy esztendővel a határidő lejárta előttig egyik szerződő fél sem mondja fel, akkor a szerződés időtartama további öt évre meghosszabbodik.
Az érdekszféra-elhatárolódási záradék értelmében:
- a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén a majdani szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotja majd,
- a Lengyelországhoz tartozó területeken a Német Birodalom és a Szovjetunió érdekszféráját a Narev, a Visztula és a San folyók vonala választja majd el,
- a lengyel állam fennmaradásának további kérdéseit párbeszéd útján tisztázzák majd,
- Délkelet-Európa vonatkozásában a szovjet fél kifejezi igényét Besszarábiára, míg a német fél az azon kívüli területekre.
Az egyezmény létrejötte és aláírása nagy meglepetést okoz a világ közvéleményének, mivel csak kevesen számítottak rá, hogy pont az eddig egymással szemben álló két hatalom fog együttműködési szerződést kötni. Viszont ennek alapján sokaknak már egyértelmű, hogy közel a háború, amit a Német Birodalom fog indítani Lengyelország ellen, mert ezzel a lépéssel Adolf Hitler az utolsó politikai akadályt is elhárította az elől.
Az olasz kormány jelzi is a németnek, hogy amennyiben kitör a háború, akkor az olasz fél nem tud majd eleget tenni az Acélpaktum III. Cikkelyében vállalt kötelezettségének, mert az olasz haderő még legalább 1942-ig nem lesz háborúra alkalmas állapotban, ahogy azt már többször is jelezték a német félnek.
A francia kormány ezzel egy időben részlegesen mozgósítja hadseregét és megerősíti a határvédelmet.
A szerződés aláírását megelőző diplomácia események 1939. augusztusában
1939. augusztus 3. Molotov tájékoztatja Sztálint, hogy a Német Birodalom tárgyalásokat szeretne folytatni a Szovjetunióval Kelet-Európa jövőjéről, és engedélyt kér a németekkel a témában történő megbeszélésekre.
1939. augusztus 5. Anglia és Franciaország külügyi delegációt indít útnak a Szovjetunióba, de érthetetlen módon tengeri úton, így az csak augusztus 11-én érkezik meg Leningrádba.
1939. augusztus 9. A Német Birodalom diplomáciai üzenetben jelzi Lengyelországnak, hogy a Danziggal szembeni német követelések nem teljesítése könnyen háborút eredményezhetnek, amiért a Német Birodalom nem vállalja a felelősséget.
1939. augusztus 10. Az előző napi német üzenetre a lengyelek azt a választ adják, hogy egy esetleges háború a Német Birodalom agressziójának a következménye lesz és a lengyelek nem lesznek semmiért sem okolhatóak.
1939. augusztus 11. Galeazzo Ciano olasz és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek Salzburgban tartanak megbeszélést, aminek során Ribbentrop kifejezi a Német Birodalom háború szándékát.
1939. augusztus 12. Ciano gróf Adolf Hitlerrel is találkozik. A fő téma továbbra is a német-lengyel viszony és az elkövetkezendő háború.
A Szovjetunió jelzi, hogy kész magas rangú német diplomáciai küldöttséget fogadni Moszkvában, hogy megbeszélést folytassanak a korábban jelzett témában.
1939. augusztus 13. A moszkvai német nagykövet utasítást kap, hogy késztesse Sztálint minél hamarabbi döntésre a német-szovjet viszonyt illetően.
Az időközben megérkezett brit-francia diplomáciai küldöttség szövetséget ajánl a Szovjetuniónak a Német Birodalommal szemben. Cserébe a szovjetek egyik feltétele, hogy a lengyelek biztosítsanak szabad áthaladást országukon egy esetleges szovjet-német háború esetén. A brit-francia küldöttség tudja, hogy ez olyan kérés amit a lengyelek semmilyen körülmények között nem teljesítenének.
1939. augusztus 14. Adolf Hitler a német hadsereg vezérkari tanácskozásán bejelenti, hogy augusztus végén hadba kíván lépni Lengyelország ellen, valamint hogy biztos benne, hogy Anglia és Franciaország nem fog tevékenyen beavatkozni az összetűzésbe, különösen akkor, ha Lengyelországot sikerül egy-két hét leforgása alatt legyőzni.
1939. augusztus 15. Az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) lemondja a közelgő nürnbergi pártnapokat a közelgő háború miatt, de egyelőre még nem tájékoztatják a lakosságot.
A német kormány a moszkvai német nagyköveten keresztül tájékoztatja a szovjeteket, hogy készek magas rangú diplomáciai küldöttséget indítani az országba.
A francia miniszterelnök sürgeti diplomatáit, hogy igyekezzenek minél előbb tető alá hozni egy megállapodást a szovjetekkel.
1939. augusztus 17. Az SS különleges egységei részére 150 db lengyel katonai egyenruha legyártását rendeli meg.
1939. augusztus 18. A németek a legmagasabb – külügyminiszteri szintű – delegációt készülnek a Szovjetunióba küldeni tárgyalni.
A nyugati hatalmak diplomatái továbbra sem tudnak előrehaladást elérni, mivel a lengyelek továbbra is makacsul elzárkóznak az augusztus 13-án szabott szovjet feltétel elfogadásától.
1939. augusztus 19. 19.10-kor megérkezik a hivatalos értesítés is a moszkvai német nagyköveten keresztül: augusztus 26-ra várják Ribbentrop külügyminisztert és kíséretét Moszkvába.
1939. augusztus 20. Adolf Hitler közvetlenül kéri Sztálint, hogy a tervezett találkozó időpontját hozzák előrébb augusztus 22. vagy 23-ra.
1939. augusztus 21. A szovjetek jelzik a nyugati diplomatáknak, hogy a lengyel feltétel elfogadása nélkül kevés esélyét látják egy egyezmény megkötésére.
21.00-kor Sztálin jóváhagyja Hitler kérését, hogy a megbeszélések időpontját előrehozzák augusztus 22. vagy 23-ra.
1939. augusztus 22. Adolf Hitler, most hogy már szinte biztos a német-szovjet egyezmény megkötésében, kiadja a parancsot Lengyelország megtámadására, 1939. augusztus 26-ra.
Joachim von Ribbentrop és kísérete két Fw 200 Condor repülőgép fedélzetén elhagyja Berlint, hogy Kelet-Poroszország érintésével Moszkvába utazzon.
Az U-27 tengeralattjáró kifut Wilhelmshavenből első és egyben utolsó tengeri őrjáratára. Szeptember 13-án elsüllyeszti a brit Davara és szeptember 16-án a Rudyard Kipling halászhajókat. Szeptember 20-án Skócia partjainál a brit HMS Furtune, HMS Faulknor és HMS Forester rombolók mélységi töltetekkel megrongálják és a felszínre kényszerítik. 38 fős legénysége hadifogságba esik, a tengeralattjáró pedig végül elsüllyed.
1939. augusztus 24. csütörtök
A francia hadsereg behívja tartalékosait.
A Deutschland páncéloscirkáló kihajózik őrjáratra az észak-atlanti vizekre.
A brit hadsereget részlegesen mozgósítják.
1939. augusztus 25. péntek
Adolf Hitler módosítja a Lengyelország elleni támadás időpontját
A támadást megelőző utolsó pillanatban, az éjszaka során Adolf Hitler szeptember 1-re teszi át a hadművelet megkezdésének időpontját. Az augusztus 26-i dátumot még augusztus 22-én jelölte ki, amikor már teljesen biztos volt a német-szovjet megnemtámadási szerződés megkötésében.
Még reggel üzenetben ad magyarázatot Benito Mussolininek, hogy azért nem tájékoztatták őket előre a megkötendő egyezményről, mert nem voltak biztosak benne, hogy az ilyen gyorsan meg fog történni.
Eközben Moszkvában az angol-francia diplomácia küldöttség további tárgyalásokat sürget, de Kliment Vorosilov közli velük, hogy a német-szovjet megnemtámadási szerződés megkötése miatt a továbbiakban már nincs lehetőség katonai megállapodás megkötésére a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között.
Az előző nap során a francia hadsereg behívja tartalékosait, és az angol hadsereget is harckészültségbe helyezik.
Joachim von Ribbentrop visszaérkezik Moszkvából Berlinbe.
1939. augusztus 26. szombat
Német csapatok támadják meg Lengyelországot
Egyes német katonai alakulatok átlépik a lengyel határt és megkezdik az ország elleni támadó hadműveleteket, mivel kommunikációs nehézségek miatt nem jutott el hozzájuk Adolf Hitler előző esti parancsa, ami szerint a támadás időpontját 1939. szeptember 1-re módosította. Néhány órás harc után leállítják a támadást és visszavonják őket. A lengyelek nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget az eseménynek, mivel az elmúlt napokban számos német provokatív akció történt és ezt is annak tulajdonítják.
Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter jegyzékben közli a brit nagykövettel, Sir Neville Hendersonnal a német kormány feltételeit, amik a békét garantálhatnák. Ezek szerint Danzig Szabad Városának vissza kell kerülnie a Német Birodalomhoz, népszavazást kell tartani a lengyel folyosó kérdésében és német-lengyel lakosságcserét kell végrehajtani. Az angolok ezeket fair feltételeknek tartják és Józef Lipski lengyel nagykövet is találkozik Ribbentroppal. Lipski közli vele, hogy nincs felhatalmazása ezek elfogadására. Ezután a németek kijelentik, hogy a lengyelek nem fogadták el a tisztességes feltételeiket.
Hitler előző napi üzenetére válaszul Mussolini politikai és gazdasági támogatásáról biztosítja a Német Birodalmat a Lengyelország elleni háború esetére, de katonai segítséget még nem tud nyújtani, mert arra az olasz hadsereg még nem képes.
Édouard Daladier francia miniszterelnök üzenetben közli Hitlerrel, hogy amennyiben háborút indít Lengyelország ellen, Franciaország kész hadba szállni a lengyelek oldalán.
A német haditengerészet, a Kriegsmarine minden német kereskedelmi hajónak utasításba adja, hogy haladéktalanul kössenek ki a helyzetükhöz legközelebbi német kikötőben.
Édouard Daladier francia miniszterelnök táviratban közli Hitlerrel, hogy Franciaország a béke híve, de kész harcba szállni, ha a németek lerohanják Lengyelországot.
900 légvédelmi löveg és 3.000 keresőfényszóró, a brit légvédelem 70%-a már harckészültségben áll.
1939. augusztus 27. vasárnap
Elmarad a 11. nürnbergi pártgyűlés
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, az NSDAP bejelenti, hogy elmarad az 1939. szeptember 2-től 11-ig megrendezni kívánt 11. nürnbergi pártgyűlés, amit a béke megőrzésének jelszavával szerveztek (Reichsparteitag des Friedens – Birodalmi Pártgyűlés a Békéért).
Elmarad a megemlékezés a holtakra
Nemcsak a 11. birodalmi pártgyűlés, hanem a szokásos, éves Tannenberg megemlékezés elmaradását is bejelentik ekkor. Az eseményre 1927. óta minden évben a Tannenberg Totenburgnál kerül sor, amit az 1914-es második tannenbergi csatában elesett katonák emlékére állítottak. 1934-ben itt helyezik örök nyugalomra -akarata ellenére- Paul von Hindenburg birodalmi elnököt (Reichspräsident) is, aki az 1914-es csatában vezette győzelemre a német katonákat.
A Totenburgok, a Holtak Várai, kiemelt helyet foglalnak el a nácik hősi halott katona kultuszában. Számos ilyen emlékhelyet építenek, amiknek csak egy célja van: a harcban elesett halott hősöknek emléket állítani. Hitler a legnagyobb Totenburgot a Berlin helyén alapítandó új fővárosban, Germaniaban tervezi megépíttetni, ahová szándékai szerint több millió halott német katona földi maradványait gyűjtenék össze.
Benito Mussolini előző napi segítségnyújtási felajánlását Adolf Hitler örömmel veszi és kéri, hogy az olasz fél ennek alapján, a politikai segítségnyújtás keretében kösse le a francia csapatokat az olasz-francia határon úgy, hogy háborús készülődést színlel. A gazdasági segítségnyújtás keretében pedig szívesen venné, ha munkásokat küldene a német iparba és mezőgazdaságba. Egyúttal jelzi, hogy elfogadja, hogy az Olasz Királyság még nem képes az Acélpaktum III. Cikkelyében vállalt közvetlen katonai segítséget nyújtani.
Hitler, Édouard Daladier francia miniszterelnök előző napi üzenetére válaszul közli, hogy a Német Birodalomnak nincs szándékában háborúba lépnie Franciaországgal, de ha a franciák mégis támadást indítanak ellenük a lengyel konfliktus kapcsán, akkor az háborút fog eredményezni a két ország között, ami miatt a Német Birodalmat semmilyen felelősség nem fogja terhelni.
A német kormány bejelenti az élelmiszer, cipő, textil és szén fejadagok bevezetését a lakosság részére.
A repülés történetében először repül gázturbinás sugárhajtású repülőgép, a Heinkel He 178
A Heinkel repülőgépgyár saját fejlesztésű, He 178 típusú gázturbinás sugárhajtású repülőgépe végrehajtja első repülését. Pilótája ugyanaz az Erich Warsitz, aki 1939. június 20-án a He 176 típusú repülőgéppel végrehajtja a repüléstörténet első rakétahajtású repülését is.
A He 178 hagyományos, felső szárnyelrendezésű repülőgép, hossza 7,48 méter, szárnyfesztávolsága 7,2 méter, magassága 2,1 méter. Üres tömege 1.620 kg, míg teljesen feltöltve 1.998 kg. A HeS 3 típusú, 4,4 kN tolóerejű sugárhajtómű a törzs hátsó részében található, a levegőbeömlő nyílás az orron, míg a sugárkilépő nyílás a farok végében. A gép első repülése sikerrel zárul, a repülőgép eléri az 598 km/óra sebességet, bár még csak 10 perc teljes értékű repülésre képes.
A gyár a repülőgép fejlesztését teljes titoktartás mellett 1936-ban kezdte meg, Hans von Ohain, egy tehetséges ifjú mérnök sugárhajtómű tervei alapján. A német légierő, a Luftwaffe és a légügyi minisztérium, a Reichsluftfahrtministerium – akik szintén nem tudtak a kísérletekről – képviselőinek először 1939. november 1-én mutatják be a repülőgépet, de ők nem mutatnak túlzott érdeklődést iránta. Ennek oka, hogy ez a két szervezet szintén titokban, már folytatja a sugárhajtású repülőgép kifejlesztését és azt a projektet helyezik előtérbe.
A Heinkel ennek ellenére eldönti, hogy továbbra is saját projektként megkezdi a He 280 típusú kétmotoros sugárhajtású vadászgép kifejlesztését a He 178-al szerzett tapasztalatok alapján.
A He 178 első példánya idővel a berlini Deutsche Luftfahrt-Sammlung múzeumba kerül, ahol 1943-ban megsemmisül egy légitámadásban.
Egy második példány is készül He 178 V2 jellel, de ez sosem emelkedik a levegőbe önálló hajtóműves meghajtással, és végül ez sem éli túl a második világháborút.
Az amerikai haditengerészet vízre bocsátja a 10.000 tonnás USS Helena (CL-50) St. Louis osztályú könnyűcirkálót.
1939. augusztus 29. kedd
Georgij Zsukov a távol-keleten a japán haderő ellen nyújtott teljesítménye elismeréseként első alkalommal megkapja a Szovjetunió Hőse és második alkalommal a Lenin Rend kitüntetéseket.
1939. augusztus 30. szerda
A lengyel katonai főparancsnok elrendeli a hadsereg mozgósítását
Edward Rydz-Smigly, Lengyelország Marsallja, a lengyel hadsereg főparancsnoka elrendeli a lengyel haderő mozgósítását és harckészültségbe helyezését, miután a kormány elveti annak lehetőségét, hogy tárgyalódelegációt küldjön a Német Birodalomba, hogy a lengyel folyosó és Danzig Szabad Városa miatt kialakult háborús helyzetre megoldást találjanak.
A lengyel haderő ekkor közel egymillió főből áll, aminek csak alig a felét sikerül mozgósítani szeptember 1-ig.
A szárazföldi haderő 30 hadosztályból, 9 tartalék hadosztályból, 11 lovas dandárból, 2 gépesített dandárból, 3 hegyi dandárból és számos kisebb egységből áll. Ezeket 6 hadseregbe (Armia Karpaty, Armia Kraków, Armia Łódź, Armia Modlin, Armia Pomorze, Armia Poznań) és számos dandárba, ún. „hadműveleti csoportba „szerveztek a Nyugati Terv (Plan Zachód) alapján, amit egy német támadás esetére készítettek.
(wikipedia)
Harckocsi haderejük 2 dandárból, 4 független zászlóaljból és 30 századból áll. A fő típusuk a viszonylag modernnek tekinthető 7TP könnyű harckocsi amit a világon először szerelnek fel dízelmotorral és 360 fokban elforgatható Gundlach periszkóppal. 17 mm-es páncélzatával és 37 mm-es fő lövegével felülmúlja német megfelelőit, a Panzer I és II típusokat. Összesen 140 db áll belőle hadrendben.
Rendelkeznek még ezen kívül 50 db Renault R35 és 38 db Vickers E import harckocsival is.
A 30 század TKS tankettekkel van felszerelve és egy-egy hadosztályhoz vannak beosztva a gyalogság támogatására.
A lengyel légierő (Lotnictwo Wojskowe) nagyjából 600 repülőgépet számlál. Ezekből csak a közepes bombázógépeik érik el a kor technikai színvonalát, mivel a hadászati stratégáik ezeket tekintik a légierő fő erejének, ezért ezek fejlesztését helyezték előtérbe. A fő lengyel közepes bombázó típus a teljesen hazai fejlesztésű PZL.37 Łoś. Ez minden tekintetben felveszi a versenyt a hasonló német típusokkal, viszont ekkor még csak 37 db áll belőle hadrendben. Szeptember során viszont még több mint 100 db-ot fog a gyártó legyártani, amik nagy része szinte azonnal bevetésre is kerül.
A 175 db PZL.23 Karaś könnyű bombázó repülőgépeik viszont már elavultnak tekinthetők és leginkább csak felderítőgépnek alkalmasak 320 km/órás végsebességükkel és 700 kg-os maximális bombaterhelésükkel.
A fő lengyel vadászgép típusok, a PZL P.11 és a PZL P.7 mind egy generációval korábbi fejlesztésűek, mint a német megfelelőik. Még a német bombázógépekre se jelentenek túl nagy veszélyt, mivel még a modernebb PZL P.11 390 km/órás legnagyobb sebessége is elmarad a német gépek sebességétől. A lengyel pilóták viszont rendkívül jól képzettek és ismerve ezt a hátrányukat inkább a manőverezőképességükre és a zuhanó támadásokra építenek. A P.11-ből ekkor 185 db áll hadrendben, míg a P.7-ből 95 db.
A lengyel haditengerészet kis méretű és gyenge, csak néhány rombolóval, tengeralattjáróval, valamint partvédelmi és folyami hadihajóval rendelkezik. A három rombolójuk, az ORP Burza (Vihar), az ORP Błyskawica (Villám) és az ORP Grom (Mennydörgés) augusztus 20-án kapott parancsot a kifutásra, hogy a Peking Hadművelet (Plan Peking) keretében csatlakozzon az angol flottához és velük együtt térjenek majd vissza egy esetleges háború esetén.
Öt darab tengeralattjárójuk, az ORP Orzeł (Sas), az ORP Wilk (Farkas), az ORP Sęp (Keselyű), az ORP Żbik (Vadmacska) és az ORP Ryś (Hiúz) a Zsák Hadművelet (Plan Worek) keretében a Balti-tengeren tartózkodik és feladatuk egy esetleges német partraszálló haderő megtámadása.
1939. augusztus 31. csütörtök
A német haderő megkapja a hivatalos parancsot Lengyelország megtámadására
Az utolsó órák
Adolf Hitler még felajánlja Nagy-Britanniának, hogy nem indít háborút a közeljövőben Lengyelország ellen, amennyiben az hajlandó átadni Danzig Szabad Városát és a lengyel folyosó egyes részeit a Német Birodalomnak. A brit nagykövet, Nevile Henderson válaszul közli, hogy Nagy-Britannia szeretné a békét megőrizni, de nem kötelezheti Lengyelországot a feltételek elfogadására. Ezzel egy időben azért még megpróbálja meggyőzni a lengyeleket, hogy küldjenek tárgyaló delegációt a német félhez.
Henderson és Birger Dahlerus svéd üzletember megpróbál közbenjárni Hermann Göring Birodalmi Marsallnál a béke érdekében egy délutáni teázás keretében annak berlini otthonában.
Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter titkos üzenetben közli Nagy-Britanniával és Franciaországgal, hogy amennyiben háború tör ki, az Olasz Királyság nem fog hadba lépni a Német Birodalom oldalán Lengyelország ellen.
Józef Lipski berlini lengyel nagykövet megpróbálja elküldeni Henderson brit nagykövet tárgylásokat sürgető üzenetét a lengyel kormánynak, de már nem jár sikerrel, mert ekkorra a németek már minden telefon és távíró vezetéket elvágtak Lengyelország és a Német Birodalom között. Nincs más csak csend, a vihar előtti csend.
A keleti német alakulatok ekkorra már megkapták a hivatalos támadási parancsot. A nyugaton állomásozóknak pedig szigorúan előírják, hogy kerüljenek el minden konfrontációt, provokációt a nyugati hatalmakkal.
A német támadó haderő
A Német Birodalom keleti határvonalán két hadseregcsoportban 6 hadsereg és azokon belül 58 hadosztály és számos dandár, valamint ezred, és két légiflotta sorakozik fel a Lengyelország elleni hadművelethez:
Észak hadseregcsoport (parancsnok: Generaloberst Fedor von Bock)
- Hadseregcsoport-közvetlen tartalék: 10. páncélos hadosztály és a 73., 206. és 208. gyalogos hadosztályok
4. hadsereg (parancsnok: General der Artillerie Günther von Kluge)
Feladata Nyugat-Pomerániából kiindulva elfoglalni a lengyel folyosót.
- Hadseregközvetlen tartalék: 23. és 218. gyalogos hadosztályok
- Határvédelmi parancsnokság: 207. gyalogos hadosztály
- XIX. hadtest (parancsnok: General der Infanterie Heinz Guderian): 3. páncélos hadosztály, 3. és 20. motorizált hadosztályok, a Panzer Lehr és a felderítő zászlóalj
- II. hadtest (parancsnok: General der Infanterie Adolf Strauß): 3. és 32. gyalogos hadosztályok
- III. Hadtest (parancsnok: General Kurt Haase): 50. gyalogos hadosztály és a Netze gyalogos dandár
3. hadsereg (parancsnok: Generaloberst Georg von Küchler)
Feladata Kelet-Poroszországból kiindulva a lengyel folyosó és Varsó irányába támadni.
- Hadseregközvetlen tartalék: 217. gyalogos hadosztály és az 1. lovas dandár
- XXI. hadtest (parancsnok: General Nikolaus von Falkenhorst): 21. és 228. gyalogos hadosztályok
- I. hadtest (parancsnok: General Walter Petzel): Kempf páncélos hadosztály valamint a 11. és 61. gyalogos hadosztályok
- Wodrig hadtest (parancsnok: General Albert Wodrig): 1. és 12. gyalogos hadosztályok
- Brand hadtest (parancsnok: General Fritz Brand): Lötzen és Goldap gyalogos dandárok
Dél hadseregcsoport (parancsnok: Generaloberst Gerd von Rundstedt)
- Hadseregcsoport-közvetlen tartalék: 62., 213., 221. gyalogos hadosztályok és az 1. hegyi hadosztály
- VII. hadtest (parancsnok: General Eugen Ritter von Schobert): 27. és 68. gyalogos hadosztályok
8. hadsereg (parancsnok: General der Infanterie Johannes Blaskowitz)
Feladata Sziléziából kiindulva Varsó irányába támadni.
- X. hadtest (parancsnok: General Wilhelm Ulex): 24. és 30. gyalogos hadosztályok
- XIII. hadtest (parancsnok: General Maximilian Reichsfreiherr von Weich): 10. és 17. gyalogos hadosztályok, valamint az SS-Division (mot.) „Leibstandarte SS Adolf Hitler” (Leibstandarte SS Adolf Hitler motorizált gyalogos SS hadosztály)
10. hadsereg (parancsnok: General der Artillerie Walter von Reichenau)
Feladata Sziléziából kiindulva Varsó irányába támadni.
- Hadseregközvetlen tartalék: 1. és 3. könnyű hadosztályok
- XI. hadtest (parancsnok: General Emil Leeb): 18. és 19. gyalogos hadosztályok
- XVI. hadtest (parancsnok: General Erich Höpner): 1. páncélos hadosztály valamint a 14. és 31. gyalogos hadosztályok
- IV. hadtest (parancsnok: General Viktor von Schwedler): 4. és 46. gyalogos hadosztályok
- XV. hadtest (parancsnok: General der Infanterie Hermann Hoth): 2. könnyű hadosztály
- XIV. hadtest (parancsnok: General Gustav von Wietersheim): 4. páncélos hadosztály valamint a 13. és 29. motorizált hadosztályok
14. hadsereg (parancsnok: Generaloberst Wilhelm von List)
Feladata szlovák területről kiindulva Krakkó irányába támadni.
- XXII. hadtest (parancsnok: General Ewald von Kleist): 2. hegyi hadosztály
- VIII. hadtest (parancsnok: General Ernst Busch): 5. páncélos hadosztály, a 8., 28. és 239. gyalogos hadosztályok, valamint az SS „Germania” motorizált gyalogos ezred
- XVII. hadtest (parancsnok: General Werner Kienitz): 7., 44. és 45. gyalogos hadosztályok
- XVIII. hadtest (parancsnok: General Eugen Beyer): 2. páncélos hadosztály, a 4. könnyű hadosztály és a 3. hegyi hadosztály
Bernolak tábori hadsereg (szlovák) (parancsnok: Ferdinand Čatloš)
Feladata szlovák területről kiindulva Krakkó irányába támadni.
- 1. 2., és 20. szlovák gyalogos hadosztályok, valamint az gyors reagálású csoport
A német harcieszközök
A német szárazföldi haderő a Heer, ekkor közel 2.400 páncélossal rendelkezik, amiket 6 hadosztályba szerveztek. A páncélos haderő gerincét ekkor a Panzerkampfwagen I (Sd.Kfz. 101) és a Panzerkampfwagen II (Sd.Kfz. 121) könnyű harckocsi típusok alkotják, amik már elavultnak tekinthetők fegyverzet és páncélvédettség tekintetében. A modernebb, erősebb fegyverzetű és nagyobb páncélvédettségű Panzerkampfwagen III (Sd.Kfz. 141) és Panzerkampfwagen IV (Sd.Kfz. 161) közepes harckocsikból még viszonylag kevés áll csak hadrendben.
A légi támogatást az 1. légiflotta (Luftflotte) biztosítja az Észak hadseregcsoportnak, a 4. légiflotta pedig a Dél hadseregcsoportnak. A német légierő, a Luftwaffe ekkor 1.180 vadászgéppel, 290 zuhanóbombázóval, 1.100 hagyományos bombázóval, 550 szállító és 350 felderítő repülőgéppel rendelkezik, amik közül 2.315 db vesz részt a hadműveletben. Ezek nagy része a kor technikai élvonalába tartozó típus. A pilóták is jól képzettek és nagyrészük már harci tapasztalattal rendelkezik, amit a spanyol polgárháborúban szereztek a Legion Condor (Kondor Légió) tagjaiként.
Bundesarchiv_Bild_101I-341-0489-10A
A német haditengerészet, a Kriegsmarine két régi csatahajója a Deutschland osztályú Schleswig-Holstein és a Schlesien vesz részt a hadműveletben. A Schleswig-Holstein Danzig kikötőjében horgonyozik, míg a Schlesien még iskolahajóként funkcionál és majd csak szeptember végén csatlakozik testvérhajójához.
