1939. augusztus


1939. augusztus 11. péntek

Hadrendbe áll a USS Hammann romboló

Az amerikai haditengerészet hadrendbe állítja harmadik Sims osztályú rombolóját a USS Hammannt (DD-412).

A hajó gerincét 1938. január 17-én fektették le a Federal Shipbuilding and Drydock Company hajógyárában és 1939. február 4-én bocsátották vízre. Nevét Charles Hammannról, az első világháborúban Kongresszusi Becsület Érdemrenddel kitüntetett haditengerészeti pilótáról kapta.

A USS Hammann hadrendbe állítása után

Standard vízkiszorítása 1.600 tonna, teljes vízkiszorítása 2.246 tonna. Hossza 106 méter, szélessége 11 méter, merülése 4 méter. Fegyverzete 4 db 5 hüvelykes (127 mm) ágyú és 4 db 0,5 hüvelykes (12,7 mm) gépágyú, valamint 8 db 21 hüvelykes (533 mm) torpedó, és 10 db mélyvízi töltet. Páncélzata nincs. Legénysége 192 fő.

Előretekintés

A hadrendbe állítását követő két évben Amerika mindkét partvidékén teljesít szolgálatot, őrjáratokon és gyakorlatokon vesz részt. A Pearl Harbor elleni japán támadás idején Izland körüli vizeken hajózik, ahonnan azonnal visszarendelik Norfolkba. 1942. február 25-én hajózik ki a csendes-óceáni hadszíntérre, mint a USS Lexington (CV-2) repülőgéphordozó egyik kísérőhajója. Május elején a korall-tengeri csatában a japán torpedóvető és zuhanóbombázó repülőgépek súlyosan megrongálják a Lexingtont.

A lángoló USS Lexington repülőgéphordozó

A menthetetlen állapotú hajó legénységéből a Hammann 500 túlélőt vesz a fedélzetére, amit végül 1942. május 8-án este a USS Phelps (DD-360) romboló süllyeszt el két torpedóval.

A Hammann ezután Pearl Harborba hajózik, majd feltöltés után, május 30-án, mint a USS Yorktown (CV-5) repülőgéphordozó kísérőhajója fut ki és vesz részt a midway-szigeteki csatában. Június 4-én több, a Yorktownt támadó japán repülőgépet is lelő, de ennek ellenére azt több közvetlen bombatalálat is éri, amik súlyos károkat okoznak benne. A repülőgéphordozó erősen megdől, legénysége parancsot kap a hajó elhagyására. Végül mégsem süllyed el, továbbra is a felszínen marad, de így nem több mint egy úszó roncs.

A USS Yorktown repülőgéphordozó találatot kap

Másnap egy válogatott egység tér vissza a még félig működőképes, de füstölő és megdőlt hajóra, hogy megpróbálja megmenteni. A kísérő rombolók védelmi zónát vesznek fel körülötte, a Hammann pedig közvetlenül mellé áll, hogy elektromos áramot szolgáltasson a gépek működtetéséhez, szivattyúival pedig vizet a tüzek eloltásához. A javító csapat jól halad, sikerül csökkenteniük a hajó dőlését, úgy néz ki sikerül megmenteniük a Yorktownt. De június 6-án a közelükbe lopakodó japán I-168 tengeralattjáró 4 torpedót lő ki rá. A kísérő rombolók észreveszik a nyomvonalakat és fedélzeti fegyvereikkel megpróbálják még a vízben kilőni őket, de nem járnak sikerrel. Egy torpedó cél téveszt, kettő pedig a Hammann alatt áthaladva a Yorktownba csapódik. A negyedik viszont a Hammannt találja el, amit a robbanás kettészakít és négy perc alatt elsüllyed. 80 tengerésze veszti életét, a többieket kimentik a kísérő rombolók. Ezután már a Yorktown se húzza sokáig, másnap reggel először az oldalára-, majd teljesen átfordul és elsüllyed.

A USS Yorktown fedélzetéről készült felvétel, ahogy a USS Hammann tatja elmerül

A USS Hammann a második világháborúban nyújtott teljesítményéért két harci csillagot érdemel ki.


Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter Salzburgban találkozik Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterrel, aki kijelenti, hogy “háborút akarunk”.


1939. augusztus 12. szombat


Ciano gróf Adolf Hitlerrel is találkozik. A fő téma továbbra is a német-lengyel viszony és az elkövetkezendő háború.


A Szovjetunió jelzi, hogy kész magas rangú német diplomáciai küldöttséget fogadni Moszkvában, hogy megbeszélést folytassanak a “korábban jelzett témában”.


1939. augusztus 13. vasárnap


A moszkvai német nagykövet utasítást kap, hogy késztesse Sztálint minél hamarabbi döntésre a német-szovjet viszonyt illetően.


Az időközben Leningrádból Moszkvába érkezett brit-francia diplomáciai küldöttség szövetséget ajánl a Szovjetuniónak a Német Birodalommal szemben. Cserébe a szovjetek egyik feltétele, hogy a lengyelek biztosítsanak szabad áthaladást országukon egy esetleges szovjet-német háború esetén. A brit-francia küldöttség tudja, hogy ez olyan kérés, amit a lengyelek semmilyen körülmények között nem teljesítenének.


1939. augusztus 14. hétfő

Adolf Hitler bejelenti a Lengyelország elleni háború kezdő időpontját a katonai felsővezetésnek

Adolf Hitler a német hadsereg vezérkari tanácskozásán bejelenti, hogy augusztus végén hadba kíván lépni Lengyelország ellen, valamint hogy biztos benne, hogy Anglia és Franciaország nem fog tevékenyen beavatkozni az összetűzésbe, különösen akkor, ha Lengyelországot sikerül egy-két hét leforgása alatt legyőzni.

A német katonai és politikai elit egy opera előadáson

A háború megindítása már régóta eldöntött tény a náci felsővezetés körében és most már a döntés is megszületett annak időpontjáról. Ekkorra a haditervek már készen állnak, a haderő folyamatosan vonul fel a lengyel határ mentén. A szükséges politikai lépések nagy részét már megtették, legfőképp megkötötték az Olasz Királysággal az Acélpaktumot. Hitler tudja, hogy az Egyesült Államok nem fog beavatkozni egy újabb európai háborúba, így már csak egy feladata maradt a kijelölt időpontig, mégpedig megállapodást kötni a Szovjetunióval. Ennek érdekében folyamatosan zajlanak a titkos diplomáciai háttértárgyalások a két ország között, de leginkább már csak a megállapodás aláírásának részleteiről.

Egy másik titkos esemény is folyamatban van, méghozzá a háború megindításának indokául szolgáló 21 különböző ál-lengyel támadás megszervezése a határmenti német helyőrségek és létesítmények ellen. Augusztus 10-én Reinhard Heydrich, a német Titkos Rendőrség (Sicherheitspolizei, SiPo), és az SS Titkosszolgálatának (Sicherheitsdienst, SD) vezetője többek között parancsot adott Alfred Naujocksnak a Gleiwitz-i német rádióállomás elleni ál-lengyel támadás megszervezésére és kivitelezésére. Ez az a támadás ami a későbbiekben a legismertebb lesz, mint a háború kirobbanásának az oka.

Reinhard Heydrich 1941. szeptemberében

1939. augusztus 15. kedd


Az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) lemondja a közelgő nürnbergi pártnapokat a közelgő háború miatt, de egyelőre még nem tájékoztatják a lakosságot.


A német kormány a moszkvai német nagyköveten keresztül tájékoztatja a szovjeteket, hogy készek magas rangú diplomáciai küldöttséget indítani az országba. A francia miniszterelnök sürgeti diplomatáit, hogy igyekezzenek minél előbb tető alá hozni egy megállapodást a szovjetekkel.

Hollywoodban bemutatják az Óz, a csodák csodája című mesefilmet

“Somewhere Over the Rainbow…” – a 20. század egyik legismertebb dala ezen a napon csendült fel először a filmvásznon, hogy a filmmel együtt meghódítsa a világot. De a filmtörténet eme kiemelkedően népszerű alkotásának létrejötte is volt olyan kalandos, mint Dorothy útja Smaradgvárosba.

L. Frank Baum 1900-ban megjelent regénye azonnal sikert aratott és már 1902-ben Broadway-musical született belőle, mégis 1938-ig kellett várni, hogy az MGM megvegye a megfilmesítési jogokat azok után, hogy látták a Disney egész estés rajzfilmjének, a Hófehérke és a hét törpének hatalmas sikerét. Dorothy szerepére először a rivális 20th Century Foxszal szerződésben álló 11 éves Shirley Temple-t szemelték ki, a kor legnépszerűbb gyermekszínészét, de szerződtetési problémák miatt végül az MGM-mel korábban több filmet jegyző Judy Garlandra esett a választás.

Az akkor 16 éves színésznőnek ez a szerep és az általa énekelt Over the Rainbow hozta el az igazi hírnevet olyannyira, hogy az Oscar-díjátadáson egy, a legjobb fiatal színésznek járó különdíjat is neki ítéltek. A gyermekies külső elérése miatt viszont fűzőt kellett viselnie a kockás ruha alatt.

A film teljes egészét a felhők képének kivételével stúdióban forgatták, a munka viszont nem volt mentes a kellemetlenségektől a színészek számára. A bádogembert először alakító Buddy Ebsen ugyanis allergiás lett a maszkjában lévő alumíniumporra, ezért végül Jack Haley vette át a szerepet. A Nyugati Boszorkányt alakító Margaret Hamilton zöld sminkje is mérgező volt, ráadásul ő és később a helyére beugró kaszkadőrnő is égési sérüléseket szenvedett a pirotechnikai trükkök miatt. A boszorkány jeleneteinek egy részét ki is vágták mert féltek, hogy esetleg túl ijesztő lesz a gyermekek számára. A Gyáva Oroszlán ruhája valódi oroszlánbőr felhasználásával készült, ami már önmagában elég meleg volt, de az akkor nagyon újnak számító, a film káprázatos színeit biztosító Technicolor technika a szokásosnál is erősebb megvilágítást igényelt, ezért hatalmas hőség volt a forgatások alatt. A Toto-t alakító Terry nevű cairn terrier kutyalány is sokszor megijedt a speciális effektusoktól, noha rutinos kutyaszínésznek számított: összesen 15 filmben játszott és Rommy nevű kölyke is később filmszínész lett.

A filmen összesen öt rendező és tizennégy forgatókönyvíró dolgozott és például azért írták át Dorothy regénybeli ezüst színű cipőit pirosra a filmbe, hogy ezzel is érzékeltessék a Technicolor lehetőségeit. Összesen 44 pontban tér el a film az eredeti könyvtől. Az Over the Rainbow-t pedig majdnem kivágták, mondván, a Kansasban játszódó bevezető rész túl hosszú. Azt a dalt, ami végül elnyerte az Oscar-díjat is. Az Ózt összesen hat kategóriában jelölték, de a legjobb filmnek járó díjat végül az Elfújta a szél kapta meg. A filmet vitték az első Cannes-i Filmfesztiválra is, de az a háború kitörése miatt félbeszakadt. Bár a film jelentős kritikai sikert aratott, a pénztáraknál nem volt túl nyereséges. Igazi népszerűségre a háború után tett szert és a televízió megjelenésével, mert az amerikai tévécsatornákon szinte hagyományos ünnepi programnak számított a vetítése. És bár az eredeti látványvilág, a zselécukorkával díszített smaragdvárosi lovak a mai technika mellett már idejétmúltnak hatnak, az Óz, a csodák csodája máig elbűvöli a gyermekeket és felnőtteket. 


1939. augusztus 17. csütörtök


Az SS különleges egységei részére 150 db lengyel katonai egyenruha legyártását rendeli meg.


1939. augusztus 18. péntek


A németek a legmagasabb – külügyminiszteri szintű – delegációt készülnek a Szovjetunióba küldeni tárgyalni.


A nyugati hatalmak diplomatái továbbra sem tudnak előrehaladást elérni, mivel a lengyelek továbbra is makacsul elzárkóznak az augusztus 13-án szabott szovjet feltétel elfogadásától.


1939. augusztus 19. szombat


19.10-kor megérkezik a hivatalos értesítés is a moszkvai német nagyköveten keresztül: augusztus 26-ra várják Ribbentrop külügyminisztert és kíséretét Moszkvába.


Oldalak: 1 2 3