Kondor Légió

A spanyol polgárháború 1936. július 17-én tört ki, amikor konzervatív, nacionalista katonai vezetők – köztük Francisco Franco Tábornok – puccsot hajtottak végre a köztársasági kormányzat ellen. A Német Birodalom a kezdetektől fogva támogatta a nacionalistákat, bár szeptemberben aláírta a benemavatkozási egyezményt.

Az első német segítségnyújtás szállító repülőgépek formájában érkezett. 1936. októberéig 13.500 katonát, 127 géppuskát és 36 tábori ágyút szállítottak át a német gépek Spanyolországba Franco Tábornok Marokkói haderejéből, valamint 40 db Panzerkampfwagen I harckocsi, 108 db harci repülőgép, önkéntes német katonák és több 100 tonna ellátmány és hadianyag érkezett a Birodalomból. A Kriegsmarine tengeralattjáróival és felszíni hajóival kapcsolódott be a műveletbe. A légió nemcsak háttér támogatást biztosított a nacionalistáknak, hanem a harcokban is ténylegesen részt vett. Jó lehetőség volt ez a német hadseregnek, hogy harceszközeit háborús körülmények között is kipróbálhassa, valamint hogy taktikáit és stratégiáit továbbfejlessze.

A kezdetben Eiserne Legionnak (Vas Légió) nevezett német haderőt Hermann Göring nevezte át Legion Condorra, ami az alábbi egységekből épült fel Hugo Sperrle parancsnoksága alatt:

  • Kampfgruppe 88 (88. Harccsoport) – 3 század Ju 52 típusú bombázóval
  • Jagdgruppe 88 (88. Vadászcsoport) – 3 század Heinkel He 51 típusú vadászgéppel
  • Aufklärungsgruppe 88 (88. Felderítőcsoport)
  • Flakabteilung 88 (88. Légvédelmi zászlóalj)
  • Nachrichtenabteilung 88 (88. Híradó zászlóalj)
  • Páncélos egység Wilhelm Ritter von Thoma parancsnoksága alatt

1936. végén, 1937. elején az újonnan kifejlesztett Henschel Hs 123 zuhanóbombázó, a Heinkel He 112 és Messerschmitt Bf 109 vadászgépek, és a Heinkel He 111 és Dornier Do 17 bombázók  prototípusai kerülnek a légióhoz, hogy éles körülmények között teszteljék őket. A típusok folyamatosan cserélődnek, a prototípusok után a sorozatgyártott példányokkal szerelik fel a csoportokat, a régebbi típusú gépeket pedig átadják a nacionalistáknak. 1937-ben a Junkers Ju 87 zuhanóbombázó V4 prototípusa is itt kerül kipróbálásra egy bevetésen, ami után ugyan vissza is szállítják a Birodalomba, de 1938-ban 3 db Ju 87 A érkezik tényleges szolgálatra. A Messerschmitt Bf 109 vadászgépből is az 1937-ben küldött V3-V6 prototípusok után 1938 elején a C típus, majd év végén az E típus kerül szolgálatba állításra.

A könnyű, két géppuskával felszerelt Panzerkampfwagen I harckocsikból összesen 180 db kerül bevetésre a polgárháború során.

A Kriegsmarine tengeralattjáróinak és felszíni hajóinak a köztársaságiaknak tengeren küldött utánpótlás célba érkezését kellett megakadályoznia. Légiereje, az Aufklärungsstaffel See 88 (88. Tengeri felderítő század) függetlenül működött a szárazföldi haderőktől és Heinkel He 60 hidroplánjaival az ellenséges hajók, kikötők és néha szárazföldi célpontok támadása volt a feladata.

Összesen közel 30.000 német önkéntes harcolt a polgárháborúban, de az állomány folyamatosan cserélődött, így egyszerre sosem volt 10.000-nél több német katona Spanyolországban.

A német hadsereg mindhárom fegyverneme rendkívül értékes tapasztalatokat szerzett harceszközei és harci taktikái és stratégiái alkalmazásáról tényleges háborús körülmények között.

Bebizonyosodott, hogy a Panzerkampfwagen I harckocsi elavult mind fegyverzetét és páncélzatát tekintve, gyanúgy mint a Luftwaffe kétfedeles repülőgépei is. Viszont az új fejlesztésű vadász- és bombázógépei bizonyították képességeiket, különösen a Messerschmitt Bf 109 vadászgép.