Köln könnyűcirkáló

A Köln a Königsberg hajóosztály utolsó, harmadikként megépült tagja. Testvérhajói a Königsberg és a Karlsruhe. Ez a hajóosztály képviselte a Reichsmarine (a német haditengerészet elnevezése 1919-1935) első világháború utáni új cirkáló fejlesztési irányát.

A hajó gerincét 1926. augusztus 7-én fektették le a wilhelmshaveni Kriegsmarinewerft hajógyárban. Az ekkor még név nélküli hajó a Kreuzer D jelet viselte, míg a szerződésben az Ersatz Arcona (~ Arcona helyett – a régi Arcona cirkálót leváltó hajó) szerepelt. 1928. május 23-án bocsátották vízre az ekkor már Köln névre keresztelt cirkálót, majd 1930 január 15-én állt szolgálatba a Reichsmarinenál. Az 1930. évet a Balti-tengeren töltötte próbaúton. 1931-ben a 2 db egycsövű 8,8 cm-es légvédelmi lövegeit kétcsövűekre cserélték, a hátsó felépítményét pedig megnövelték, ahová tűzvezető rendszer került beépítésre, miután ismét próbaútra ment 1932-ben. Ugyanabban az évben első állandó legénységével világkörüli útra indult, behajózta mindhárom óceánt, eközben számos ország kikötőjében kikötött.

1935-ben repülőgép katapulttal és repülőgép mozgatására alkalmas darurendszerrel szerelték fel. 1936-ig kiképző hajóként szolgált, majd egy halászhajó védelmi őrjárat után a spanyol vizekre vezényelték, ahol “be nem avatkozási” őrjáraton vett rész. Miután a Deutschland nehéz cirkálót spanyol köztársasági repülőgépek támadták meg, a Köln szállította haza a sebesülteket a Német Birodalomba. Ezután még további négy spanyol őrjáraton vett részt, majd 1938-ban ismét az Északi-tengerre vezényelték halászhajó védelmi őrjáratra, miután az év végén Kielben szárazdokkban felújítási munkákat végeztek rajta.

1939. márciusában Memel annektálásában vett részt, ahová a német katonai erődemonstráció részeként hajózott fel és ahonnan most tér vissza.

A Köln cirkáló 174 méter hosszú, 15,3 méter széles, maximális merülése 6,3 méter. Meghajtásáról 2 db, 10 hengeres MAN dízel hajtómű és 4 db turbina gondoskodik. Maximális sebessége 32 csomó (59 km/óra), maximális vízkiszorítása 7.800 tonna. Legénysége 514 fő.

Fő fegyverzete 9 db 15 cm-es SK C/25 hajóágyú, 3 toronyban elhelyezve. Érdekessége, hogy a két hátsó torony nem a hajó középvonalán helyezkedik el, hanem asszimetrikusan, a “Bruno” torony balra, a “Caesar” jobbra. A kiegészítő fegyverzete 2 db kétcsövű 8,8 cm-es SK/45 légvédelmi löveg és 12 db 50 cm-es torpedóvetőcső. Valamint szállíthat még 120 db tengeri aknát is.

Övpáncélzata 5 cm, a fedélzeté 4 cm, a tűzvezető parancsnoki toronyé pedig 10 cm.