-
A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. februárjában és a márciusi moszkvai békekötés
Az ádáz és kimerítő februári harcok után a márciusi moszkvai békekötéssel véget ér a téli háború Az 1939. decemberi és 1940. januári előzmények 1939. decemberében Sztálin és a szovjet vezérkar várakozásai ellenére a Vörös Hadsereg nem volt képes néhány hét alatt szétverni a finn hadsereget és elfoglalni Finnországot, sőt a makacsul védekező finnek gyorsan megállítják…
-
A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. januárjában
A decemberi fiaskó után a szovjet haderő erőt gyűjt a finnek elleni újabb támadáshoz 1939. decemberében Sztálin és a szovjet hadvezetés előzetes várakozásával ellentétben a Vörös Hadseregnek nem sikerült néhány hét alatt megsemmisítenie a finn hadsereget és elfoglalnia Finnországot. A finnek sokkal kitartóbban és makacsabban védekeznek, valamint a terepviszonyok és az időjárási körülmények is rosszabbak mint…
-
A szovjet-finn téli háború első heteinek történései
Az elszánt finnek és a fagyos tél is belemar a szovjet medvébe Sztálin és Kliment Vorosilov hadügyi népbiztos úgy tervezte, hogy az 1939. november 30-án, Finnország megszállására indított hadművelet néhány hét alatt lezajlik, és ezalatt a Vörös Hadseregnek sikerül áttörnie a finn védelmet, felszámolnia a hadsereget és elfoglalnia az országot. A hadművelet első hetei azonban…
-
A szovjet-finn téli háború kitörése és első napjai
1939. november 30-án, reggel 8 órakor egy órás tüzérségi előkészítést követően a Vörös Hadsereg megtámadja Finnországot. Azért, mert az nem teljesítette a Szovjetunió területi követeléseit. 21 szovjet hadosztály, összesen 450.000 katonával indul támadásba a harmad akkora finn haderő ellen. A Szovjetunió célja nemcsak a vitatott területek, hanem teljes Finnország megszállása. A támadó szovjet haderőt 4 hadseregbe…
-
A szovjet-finn téli háború kirobbanásának előzményei
Finnország 1154-től a Svéd Királyság része volt 1809. március 29-ig, amikor I. Sándor orosz cár elfoglalta és az Orosz Birodalomhoz csatolta a területet, mint Finn Nagyhercegség. A jelentős autonómiával rendelkező nagyhercegség az ütközőállam szerepét volt hivatott betölteni a nagy ellenség svédekkel szemben. Az 1917-es bolsevik forradalom keltette zűrzavart kihasználva a finn szenátus 1917. december 6-án kikiáltja…
-
Amikor az SS ejtőernyősök megpróbálták elfogni Titót
„Tito a legveszélyesebb ellenségünk” Így minősítette 1944. május elején Generalfeldmarschall Maximilian von Weichs – a Wehrmacht délkelet-európai erőinek vezérkari főnöke -, a jugoszláv kommunista partizánvezért, Joszip Broz Titót. A jugoszláv partizán erőknek ekkorra már sikerült kihevernie az 1943 elejei Fehér Terv (Fall Weiss) és az 1943 nyár elejei Fekete Terv (Fall Schwarz) német hadműveletek során…