A szvasztika vagy horogkereszt egyike az ember által használt legősibb szimbólumoknak. Az ókortól kezdve számos népcsoport, kultúra, vallás használta és használja a mai napig is, konkrét jelentése és ábrázolási formája is ezektől függ. Szimbolizálhatja a szerencsét, a Napot, a négy fejű és négy karú indiai teremtő istent Brahmát, valamint az élet és a halál körforgását a szanszárát. Vallási vagy díszítő motívumként már az ókorban használták többek között a görögök, a kelták és az etruszkok is. Keleten a vallásoknak, a hinduizmusnak, a buddhizmusnak és a dzsainizmusnak köszönhetően terjedt el. A hinduizmusban például a legszentebb nem szótagot ábrázoló jelkép a jobbra tört szárú szvasztika, ami a négy életcélt és a szerencsét jelenti, míg a balra tört szárú a szerencsétlenséget és a romlást. Általánosságban pozitív jelentést hordoz, a szanszkrit szvasztika szó jelentése is szerencsés/kedvező dolog/jel.

A modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen. Többek között az 1910-es évek végén megalakult fiatal finn állam hadereje is ezt a szimbólumot választotta mint felségjelzése.

Lepedő, ing, alsógatya?
Bízza a Horogkeresztre,
mindet kimossa!

John W. Brittain, akit az „írországi mosoda üzlet egyik nagy úttörőjének” szokás nevezni (természetesen Írországban), az 1899-ben megnyitott Metropolitan és White Heather nevű mosodái után 1912-ben megnyitotta a Swastika, vagyis Horogkereszt nevűt is Dublin Ballsbridge nevű városrészében a Shelbourne Roadon.

A jó szerencsében és sikerekben bízó alapító a modern igényeket kielégítő mosodát hozott létre, ahol például a korát jóval megelőzve, már elektromos meghajtású kisautókat használva gyűjtötték be a szennyest és szállították ki a tiszta ruhát.

1939-ben azonban kénytelenek voltak megváltoztatni a mosoda nevét „The Swastika Laundry (1912)” – „A horogkereszt mosoda (1912)”-re, hogy egyértelművé tegyék, hogy nincs semmi közük és kapcsolatuk az 1920-ban alakult Nemzetiszocialista Német Munkáspárttal, ami szintén a horogkeresztet használta szimbólumaként.

Az önállóságát 1921-ben elnyerő Írország semleges maradt a második világháborúban, nem keveredett bele a konfliktusba, kizárólag az IRA paktált le a náci Németországgal. Így a mosoda békésen működött tovább és a háború után is megtartotta nevét és logóját is, sőt még azután is, hogy az 1960-as évek végén az üzemet felvásárolta a Spring Glove Laundry vállalat.

Az új tulajdonos végül 1987-ben zárta be a különleges nevű mosodát. A telket az ingatlannal együtt a 2000-es évek elején adták el befektetőknek, hogy azok a területen felépíthessék a 2007-ben átadott „The Oval” névre keresztelt, 5 emeletes, uszodával és edzőteremmel is felszerelt irodaházat. A régi épületekből egyedül a műemléknek nyilvánított tégla kémény maradt meg, a The Oval belső udvarán. A kéményen a mosoda bezárásáig látható volt a cég neve és logója is, amiket mostanra már eltüntettek róla.

Ha Dublinban jár az ember, akkor néhány pint jó Guinness sör után/előtt/közben érdemes megnézni ezt a különleges történetű emlékét is a városnak!