A kísérleti XB-38 bombázó

A legendás amerikai Boeing B-17 Flying Fortress (repülő erőd) bombázókat mindenki ismeri, aki csak kicsit is foglakozott már a második világháborúval. Ez a típus volt a B-24 Liberator bombázó mellett az amerikai stratégiai bombázóerő gerince. A fejlesztését 1934-ben kezdték meg, 1935. július 28-án repült először, majd 1938-ban állt hadrendbe és végül az utolsó aktív szolgálatban álló példányait 1968-ban szerelték le a Brazil Légierőtől. Ez idő alatt 14 alváltozatából összesen 12.731 darab készült. De léteztek különleges kísérleti példányok is, amiken a tervezett fejlesztéseket tesztelték. Az egyik közülük egyben a legszebb vonalvezetésű alváltozata is lett a típusnak.

Mikor 1943-ban Amerika már aktívan vesz részt az európai harccselekményekben, a 8. légi hadserege angliai bázisokról hajt végre légitámadásokat a Harmadik Birodalom ellen a Brit Királyi Légierővel karöltve. Ugyanennek az évnek a második felében pedig a mediterrán hadszíntéren a 15. légi hadserege is megkezdi működését. Félő, hogy nem lesz elegendő számú B-17 bombázó a megnövekedett hadi igények kielégítésére. Különösen a repülőgép Wright R-1820 léghűtéses csillagmotorjával kapcsolatban tartanak ellátási problémáktól az amerikaiak.

Ezért 1943-ban a Boeing repülőgépgyár és a Vega vállalat megkezdi a B-17 bombázó továbbfejlesztését. Egy B-17E példányt kísérleti jelleggel az Allison V-1710-89 V folyadékhűtéses, soros V motorjával szerelnek fel és megkezdik a gép tesztelését.

A repülőgép először 1943. május 19-én emelkedik a magasba. Jók a repülési tulajdonságai, nagyobb végsebességet érnek le vele, mint a csillagmotoros eredeti változattal, viszont probléma merül fel a kipufogó rendszerben. A hiba kijavítása után folytatják a tesztrepüléseket egészen a kilencedik alkalomig. Ekkor, 1943 június 16-án a repülés során a 2. számú motor kigyullad. A tüzet a legénység nem tudja eloltani és kénytelen ejtőernyővel elhagyni a repülőgépet, ami a földbe csapódik és megsemmisül. A projektet ezután törlik, mert időközben az Allison motorokra a P-38 Lightning, a P-39 Aircobra, a P-40 Warhawk, a P-51A Mustang és a P-63 Kingcobra vadászgépek gyártásához van szükség.

A soros V motorok keskeny gondolái nagyon jól álltak az egyébként is szép repülőgépnek, ráadásul jobb teljesítményre volt képes velük, mint a csillagmotorokkal. Mindenképp kár, hogy nem valósult meg a projekt és hogy az egyetlen megépített példány is egy balesetben megsemmisült.