A szovjet légierő a szovjet-finn téli háborúban


A szovjet légierő a téli háború idején

1939. november 30-án a Vörös Hadsereg 900 szovjet harci repülőgép támogatásával indítja meg támadását Finnország ellen. A téli háború során a bevetett repülőgépek száma fokozatosan növekszik és a teljes időszak alatt több mint 2.500 kerül bevetésre. Ezzel folyamatosan fenntartják a légi fölényt a sokkal kisebb finn légierővel szemben.

Szovjet Polikarpov I-16 vadászgép sítalpakon a téli háborúban
Szovjet Polikarpov I-16 vadászgép sítalpakon a téli háborúban

A szovjet bombázók támadják a finn városokat, a katonai és infrastrukturális létesítményeket, valamint közvetlen támogatást is nyújtanak a szárazföldi csapatoknak. A finn települések, az infrastruktúra hálózat és a haderő, jellegéből adódóan viszont nem jelent jó célpontot stratégiai bombázásokhoz. Nagy városok alig vannak, nincsenek nagy kiterjedésű ipari létesítmények és a Ladoga-Karélia térséget leszámítva összefüggő katonai erő sincs, mert a többi fronton elsősorban a gerilla harcmodort alkalmazzák.

Szovjet Tupoljev SB bombázót készítenek elő bevetésre a téli háború során
Szovjet Tupoljev SB bombázót készítenek elő bevetésre a téli háború során

Helsinkit már a háború első napján bombázzák, majd utána még hét alkalommal, összesen 350 db bombát ledobva a fővárosra, ami megöl 97 és megsebesít 260 embert, valamint 55 épületet megsemmisít. A háború végéig összesen 516 civil célpontot támadnak 2.075 bevetés során, amiben összesen 957 polgári lakos veszti életét.

Romba dőlt ház Helsinkiben egy szovjet bombatámadás után 1939. decemberében
Romba dőlt ház Helsinkiben egy szovjet bombatámadás után 1939. decemberében

Mivel Finnország nem rendelkezik jelentős ipari létesítményekkel és kierjedt infrastruktúra hálózattal, így a szovjetek csak kisebb létesítményeket, raktárakat és a vasúthálózatot tudják támadni, de egyikkel sem érnek el jelentős sikereket. A finn vasúthálózatot több mint ezer alakalommal támadják és szakítják meg valahol, de a finnek nagy rutinnal mindig órákon belül ismét használhatóvá teszik a hálózatot.

Finn7,62 ITKK 31 VKT légvédelmi géppuska és kezelőszemélyzete
Finn7,62 ITKK 31 VKT légvédelmi géppuska és kezelőszemélyzete

A háború elején a szárazföldi harcokra sem tudnak jelentős hatást kifejteni, mivel a finnek elsősorban gerilla taktikát alkalmaznak, nincsenek nagy létesítmények, lerakatok, csapatösszevonások. Egyedül az 1940. február elején a Ladoga-Karéliában megindított nagy erejű, koncentrált támadásban tudják hatásosan támogatni a szárazföldi csapatokat az ott kiépített finn védelmi vonal elleni harcban.

Finn Strömberg légvédelmi kereső fényszóró 1940. február 24-én a Helsinki melletti Pitkänkallionmäki területen
Finn Strömberg légvédelmi kereső fényszóró 1940. február 24-én a Helsinki melletti Pitkänkallionmäki területen

A finn légierő az 1939-1940-es szovjet-finn téli háború kezdetekor mindössze 146 db repülőgéppel rendelkezik, amiből csak 114 db van bevethető állapotban. Ez a maroknyi haderő veszi fel a harcot a többszörös túlerőben lévő szovjet légierővel szemben. A finn pilóták 200 igazolt légigyőzelmet érnek el és a légvédelem is több mint 300 szovjet gépet lő le. A mennyiségi fölényt viszont nem tudják legyőzni és a háború végére – akárcsak a többi finn haderőnem is – kimerülnek, és elvesztik harcigépeik több mint felét.

A szovjet harci repülőgépek a téli háború idején

Polikarpov I-16

Ez a korszakváltó típus alkotja a szovjet vadászrepülő fegyvernem gerincét 1939-ben. 1933. december 30-án repült először és akkor ez volt a világon az első huzalmerevítés nélküli, egyfedelű, behúzható futóművű repülőgép ami hadrendbe állt. A gép manőverező képessége kiváló, a kormányok könnyen kezelhetők, de a hirtelen manőverek hatására orsózni kezd. Hosszanti stabilitása viszont nem elégséges, mert a motorja túl közel van a tömegközéppontjához, ezért elengedett kormánnyal nem lehet repülni. Maximális sebessége 390-400 km/óra, hatótávolsága 520 kilométer. Fegyverzetét vagy 4 db 7,62 mm-es Skasz géppuska, vagy 2 db 20 mm-es Svak gépágyú és 2 db 7,62 mm-es Skasz géppuska alkotja. A típus már a spanyol polgárháborúban és a távol-keleti szovjet háborúkban is bevetésre került a téli háború előtt, ezért a szovjet pilóták egy része már harci tapasztalattal a háta mögött repüli a típust.

Polikarpov I-15bis

Az I-15 kétfedelű vadászgépet Nyikolaj Polkarpov gyakorlatilag az I-16 típussal egy időben tervezi meg. 1933. októberében repül először, de a modernebb I-16 mellett nincs igazán létjogosultsága, ezért 1937-ig marad csak gyártásban, míg az I-16-ot egészen 1942-ig gyártják. Maximális sebessége 350 km/óra, hatótávolsága 500 kilométer. Fegyverzetét vagy 4 db 7,62 mm-es PV-1 vagy Skasz géppuska, vagy 2 db 12,7 mm-es UBS nehézgéppuska alkotja. 

Polikarpov I-153

Az I-15 továbbfejlesztett változata. Behúzható futóművet és átdolgozott felső szárnyat kapott, mert az I-15 felsőszárny kialakítása rendkívül korlátozta a pilóták kilátását. Maximális sebessége 444 km/óra, hatótávolsága 470 kilométer. Fegyverzetét 4 db 7,62 mm-es Skasz géppuska alkotja. 1939 és 1941 között 3.437 db készül belőle.

Iljusin DB-3

Kétmotoros, egyfedelű, alsószárny elrendezésű közepes bombázó. 1935-ben repül először és 1939-ig összesen 1.528 db készül belőle. Legénysége 3 fő, legnagyobb sebessége 440 km/óra, hatótávolsága 3.800 kilométer, maximális repülési magassága 9.600 méter. 2.500 kilogramm bombateher szállítására képes és emellett 3 db 7,62 mm-es Skasz géppuska és 1 db 20 mm-es Svak gépágyú alkotja a fegyverzetét. A téli háború során 6 db kényszerleszállt DB-3-at zsákmányolnak a finnek, amiket helyreállítás után hadrendbe is állítanak további 10 db később a németektől vásárolt példánnyal együtt.

Tupoljev SB

A szovjet légierő rendkívül jó konstrukciójú kétmotoros, egyfedelű, középszárny elrendezésű közepes gyorsbombázója. 1934-ben repül először és 1941-ig összesen 6.656 db készül belőle. Legénysége 3 fő, legnagyobb sebessége 450 km/óra, hatótávolsága 2.300 kilométer, maximális repülési magassága 9.300 méter. 1.100 kilogramm bombateher szállítására képes és emellett 4 db 7,62 mm-es Skasz géppuska alkotja a fegyverzetét. Jellemzően alacsony magasságból, vadászkíséret nélkül támadnak, amit ki is használ a finn légvédelem és vadászok, és összesen több mint 100 db-ot lőnek le a típusból.  Ezek közül 8 db kényszerleszállt SB-t zsákmányolnak a finnek, amiket helyreállítás után hadrendbe is állítanak további 16 db később a németektől vásárolt példánnyal együtt.

A szovjet légierő ekkor bár már jelentős mennyiségű harci repülőgéppel rendelkezik, de még nem az a pusztító csapásmérő erő amivé a második világháború második felében válik. Nem képes jelentős befolyást gyakorolni a téli háború menetére és annak végkifejletére. De a szovjet pilóták így is keményen megküzdenek a makacs és kitartó finn ellenfeleikkel.

Szovjet I-16 vadászpilóták a téli háborúban
Szovjet I-16 vadászpilóták a téli háborúban