Hermann Göring a Német Birodalom egyik emblematikus figurája, kövér termetével, díszes, kitüntetésekkel teli egyenruhájával. 1893. január 12-én született, nemesi hagyományokkal rendelkező nagypolgári családban. Az első világháborúban kezdetben gyalogos tisztként harcol, majd eléri, hogy a légierőhöz kerüljön, ahol sikeres vadászpilóta lesz. Megkapja a legmagasabb német katonai kitüntetést a Pour le Mérite-t is és a háború végén a legendás von Richthofen báró utódja lesz az 1. vadászrepülő ezred parancsnokaként. 1922-ben csatlakozik a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz (NSDAP), amiben gyorsan halad előre a ranglétrán. A párt 1933-as hatalomra jutása után számos vezető állami és politikai tisztséget tölt be. 1934-ben törvényben rögzítik, hogy Adolf Hitler halála esetén Göring lesz az utódja. Legismertebb tisztségét, a német légierő, a Luftwaffe főparancsnoki tisztségét 1935-től tölti be.

Hedonista, arrogáns emberként ismerik, aki szereti a finom ételeket, a jó borokat és a morfiumot. Ugyanakkor rendkívül intelligens, az 1946-ban elvégzett tesztje szerint az intelligencia hányadosa 138-as. Megrögzött gyűjtője a műkincseknek és műalkotásoknak, valamint szenvedélyes vadász. Emiatt kapja meg 1934-ben a Német Birodalom Fővadásza és Főerdésze tisztségeket is, és egyúttal a természetvédelem főmegbízottja is lesz.

Birodalmi fővadászként (Reichsjägermeister) a Német Vadászszövetség (Deutsche Jägerschaft) vezetője is lesz. Ez a szervezet 1934. május 15-én alakul meg és kötelezően egyesülnek benne a korábbi német vadásztársaságok. Innentől kezdve ez a szervezet határozza meg a vadászati szabályokat és osztja fel a vadászterületeket, valamint felel a vadászképzésért, az engedélyek kiadásáért és a vadállomány fenntartásáért a Német Birodalomban.

Göring amikor csak teheti hódol ezen szenvedélyének. Ha csak teheti szabadidejét vadászerdeiben és a műkincsekkel telezsúfolt vadászházaiban tölti, ahol gyakran látja vendégül a Német Birodalom és szövetségeseik politikai és katonai elitjét. A legnagyobb és legkedvesebb vadászháza a Berlintől északkeletre a Schorfheide erdőségben található Carinhall, amit a svéd származású, 1931-ben tuberkulózis következtében fellépő szívelégtelenségben elhunyt első felesége, Carin Fock után nevez el. Szeretett felesége halála nagyon megviseli Hermann Göringet, aki az épületek elkészülte után 1934-ben átszállíttatja maradványait Stockholmból a területen épített síremlékbe. A Carinhallhoz 400 négyzetkilométernyi állami erdő és földterület tartozik, ahol gondtalanul lehet vadászni.

Göring másik vadászháza ahol szintén rengeteg időt tölt a Kelet-Poroszországban található Rominteni Birodalmi Vadászház (Reichsjägerhof Rominten), ami a Szovjetunió elleni háború kitörése után egyben a főhadiszállása is lesz. Eredetileg azt a birtokot a második felesége, Emmy Sonnemann után Emmyhallnak szerette volna elnevezni, de végül a hivatalos maradt használatban. A vadászházhoz tartozó birtok 260 négyzetkilométeres.

A második világháború végén a Vörös Hadsereg közeledte miatt Göring parancsot ad a Luftwaffe romboló egységeinek, hogy semmisítsék meg mindkét vadászházát. A Rominteni Birodalmi Vadászházat 1944. október 20-án égetik porig, Carinhallt pedig 1945. április 28-án robbantják fel. A műkincseket az épületek megsemmisítését megelőzően Göring bechtesgadeni rezidenciájára szállítják át, ahol a háború végén az amerikai 101. légiszállítású hadosztály foglalja le azokat.