1944. június 20. kedd

Leszámolás a japán flottával

Az előző napi csata után az amerikaiak szeretnének még több trófeát gyűjteni és megsemmisíteni a japán flottát, de a japánok sem adják fel súlyos veszteségeik ellenére, és támadásra készülnek. 
Ozava Altengernagy 13.00-kor áthelyezi zászlaját a Zuikaku repülőgéphordozóra a Vakatsuki rombolóról, mivel annak a rádiója nem elég nagy teljesítményű, hogy a flottaparancsnoki üzenetmennyiséget kezelni tudja. A Zuikakun értesül róla, hogy a Guam és Rota szigeteken megtizedelték légierejét az amerikai vadászok és a remélt több száz helyett csak 150 harcigéppel számolhat. Ennek ellenére támadási tervet dolgoz ki június 21-re a megmaradt erőivel.

A japán Kongo csatahajó és a Chijoda repülőgéphordozó
légitámadás alatt
Az amerikaiak már korán reggel felderítő gépeket küldenek ki a japán flotta felkutatására, de a délelőtti őrjáratok nem járnak sikerrel. Délután 15.12-kor a USS Enterprise egyik felderítőjétől jelzés érkezik észlelésről. 15.40-kor az észlelést megerősítik: a japán flotta 440 kilométerre, nyugati irányba halad 20 csomós sebességgel. Ezzel a TF-58 repülőgépeinek hatótávolságának határán vannak, ráadásul a nap is kezd lemenni. Mitscher Altengernagy mégis parancsot ad a támadásra. Az első hullámban 95 Hellcat vadászgép – némelyik 500 fontos bombával felszerelve -, 54 Avenger torpedóvető – nagyrészük 500 fontos bombával és csak kevés torpedóval felszerelve -,  és 51 Helldiver valamint 26 Dauntless zuhanóbombázó száll fel. A felderítők ezután pontosítják a célkoordinátákat, eszerint a japán flotta 100 kilométerrel távolabb van, mint azt korábban jelentették. Ezzel végképp a repülőgépek hatótávolságának végén vannak. De Mitscher nem hívja vissza az első hullámot, viszont a második hullámot lefújják.
A 226 támadó gép nem sokkal napnyugta előtt éri el a japán flottát. 35 japán védő vadászgép van csak az égen, amiken gyorsan áttörnek az amerikai gépek és lecsapnak a hadihajókra. Elsőként két japán üzemanyagszállító kap találatot, amik később el is süllyednek. 18.10 – kor a Hijo, az utasszállító tengerjáróból átalakított repülőgéphordozó négy találatot kap a USS Belleau Wood Grumman TBF Avenger torpedóvetőinek bombáitól és torpedóitól. A robbanásokban keletkező tüzek berobbantják a hajón tárolt repülőgépüzemanyagot, ami szétveti a hajót. Ezután 250 főnyi legénységével együtt gyorsan elmerül a Hijo. Közel 1.000 túlélőjét a japán rombolók veszik fel. Szintén találatot kapnak még a Zuikaku, a Junjo és a Chijoda repülőgéphordozók, valamint a Haruna csatahajó. Az amerikaiak csak 20 repülőgépet vesztenek a támadásban.
De nincs sok idejük a harcra, gyorsan vissza kell térniük, mert sötétedik és fogy az üzemanyaguk is. Az első gépek 20.45-kor érik el az anyahajókat. Hogy segítsen pilótáinak a hordozók megtalálásában és a landolásban, Mitscher kivilágíttatja a repülőgéphordozókat, felkapcsoltatja az összes jelzőfényt és a keresőfényszórókat az ég felé fordíttatja, a kísérőhajókról pedig jelzőrakétákat lőnek fel. Ezzel megkockáztat egy esetleges tengeralattjáró támadást, vagy légitámadást, de szükség van az intézkedésre, mert így is 80 gépet vesztenek el a visszatérők közül. Nagy részük a tengerbe zuhan, mert kifogy az üzemanyaga, de vannak amelyek a leszállásnál szenvednek balesetet.
Az éjszaka során Ozava Altengernagy parancsot kap, hogy vonuljon vissza Okinava irányába, mivel a két napos csatában katasztrofális vereséget szenvedett és nincs értelme folytatni a harcot. Elpusztult 3 repülőgépanyahajó, néhány kísérőhajó, 433 anyahajófedélzeti harcigép és 200 szárazföldi. A legfájóbb veszteség mégis a tapasztalt pilóták elvesztése, akik főleg az első napon, az anyahajókon vesztek oda a tengeralattjárók támadásában, miután túlélték a nap véres légicsatáját.
A japán haditengerészet és a haditengerészeti légierő gyakorlatilag két nap alatt elvesztette azt, amit előtte fél év alatt felépített és összegyűjtött.
Ráadásul ezzel a Saipant védő japán erők utánpótlás és a felmentés lehetősége nélkül maradnak, akik a harcot ennek tudatában, öngyilkos jelleggel folytatják.
Az amerikaik viszont dicsőséges győzelmet arattak. Veszteségük elenyésző, sikerült a japán flottát megtépázniuk és megvédeniük a saipani amerikai inváziós haderőt.

Elba szigetét feladják a németek

Szabad Francia csapatok Portoferraioban
Négy napi harc után a sziget német helyőrségének parancsnoka engedélyt kér, hogy megmaradt 400 katonájával együtt az olasz szárazföldre vonulhasson vissza. Csapatai keményen védekeztek, de a túlerőben lévő franciák végül a sziget csücskébe űzték őket. A harcok során 500 halottat és 1.995 hadifoglyot vesztettek. Az engedélyt megkapják a visszavonulásra, és az éjszaka során elhagyják a szigetet.
A franciák vesztesége 252 halott és eltűnt valamint 635 sebesült. A brit kommandósok 38 halottat és 8 sebesültet vesztenek.
Eközben a szárazföldön brit egységek elfoglalják Perugia városát.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.