1944. május 25. csütörtök

Az olaszországi német védelem összeomlik, de a németek egérutat nyernek

A Senger vonal összeomlik

Miután előző nap az 1. kanadai Gyalogos Hadosztálynak sikerült rést ütnie a német Senger védelmi vonalon és páncélosaik átözönlenek a keletkezett résen, tőlük jobbra a lengyel II. Hadtestnek sikerül elfoglalnia a német 1. Ejtőernyős Hadosztálytól Piedimonte San Germanot a vonal kulcsfontosságú pontját. Ezzel a Senger vonal is elesik és megnyílik az út a szövetségesek előtt Róma irányába. A vonalat védő német 10. Hadsereg így szorult helyzetbe kerül és kénytelen visszavonulni észak felé, a következő védelmi vonalba, a Róma alatt kiépített Caesar C vonalba. Ehhez a Rómába vezető 6. számú főúton kell haladniuk, amit az anzioi hídfőből kitörő amerikai VI. Hadtest próbál elfoglalni, hogy ezzel elzárja a visszavonulási útvonalat és csapdába ejtsék a hadsereget. Két nappal korábban az út kiemelt jelentősége miatt adta parancsba Generalfeldmarschall Kesselring a Hermann Göring Páncélos Hadosztálynak, hogy mindenáron védjék meg és tartsák nyitva a főutat.

Az anzióból kitörők megnyitják az utat a 6. számú főút irányába

Napközben az anzioi hídfőből kitörő amerikai 3. Gyalogos Hadosztály kegyetlen háztól-házig tartó harcban elfoglalja Cisternat a német 362. Gyalogos Hadosztálytól, és ezzel megnyitják az utat a Monte Albanotól délre a 6. számú főút irányába. A két napos harcban mindkét hadosztály súlyos veszteségeket szenved, a német hadosztály, ami már a csata első napján elvesztette harcos állományának közel a felét, mostanra gyakorlatilag megszűnik létezni.

Német hadifoglyok Cisternanál

Az amerikai hadosztály folytatja előrenyomulását a Monte Albanotól délre a Velletri völgyben a 6. számú főút mellett fekvő Valmontone irányába. Az ugyanitt harcoló amerikai 1. Páncélos Hadosztály egységei 5 kilométerre a főúttól a Hermann Göring Páncélos Hadosztálynak ekkor a térségbe érkező egységeibe ütköznek. Reményeik szerint egy napon belül legyűrik a német védelmet és másnapra elérik a főutat, és ezzel elvágják a német 10. Hadsereg visszavonulási útvonalát és gyakorlatilag bekerítenék azt.

A Gusztáv vonal tengerparti szakaszán áttörő és észak felé haladó amerikai II. Hadtest első egységei elérik a hídfő déli szakaszát.

Győz a hiúság, a 10. Hadsereg megmenekül

De este Major-General Truscott az amerikai VI. Hadtest parancsnoka azt a parancsot kapja felettesétől General Mark Clarktól, az amerikai 5. Hadsereg parancsnokától, hogy váltson át a Teknős Hadműveletre (Operation Turtle), vagyis a támadás fő irányát helyezze át 90 fokkal balra és a Monte Albano nyugati oldala és a tengerpart közötti szakaszon nyomuljon előre Róma irányába. Teszi mindezt Harold Alexander, a szövetséges 15. Hadseregcsoport parancsnoka tudta nélkül.
Clark egyértelmű célja hogy hamarabb érjen Rómába és szerezze meg a trófeát, mintsem azt az angol 8. Hadsereg tenné.
Döntése miatt a 6. számú főút nyitva marad, és a német 10. Hadsereg szabadon tud rajta visszavonulni.

Az 500. SS Ejtőernyős zászlóalj lecsap Tito főhadiszállására

Megkezdődik a Lóugrás Hadművelet

Hajnali 5 órakor a német XV. Hegyi Hadtest megindul gyülekezési körleteiből a megindulási állásai felé. 6.35-kor a Luftwaffe 5 százada, köztük Junkers 87 zuhanóbombázók megkezdik a drvari és bosanskii földi célpontok támadását. 7 órakor az 500. SS Ejtőernyős zászlóalja első egységei vitorlázó gépekkel és ejtőernyővel leszállnak a kijelölt zónáikban.

A támadási terv

Az 500. SS Ejtőernyős zászlóalj (SS-Fallschirmjägerbataillon 500) feladata Tito elfogása vagy megölése és főhadiszállásának elpusztítása. SS- Hauptsturmführer Kurt Rybka a zászlóalj parancsnoka május 21-én kapta meg a hadművelet terveit, ami alapján az alábbi tervet készítette az ejtőernyős bevetésre.

Az 500. SS Ejtőernyős zászlóalj katonái

Mivel nem áll rendelkezésére elegendő számú légi szállító eszköz, ezért két hullámra osztja erőit.
Az első hullámban 654 ejtőernyős érkezne reggel 7 órakor és a fennmaradó 220 fő öt órával később. Az első hullámot szintén két részre osztja, 314 főnek három csoportban (Piros, Zöld és Kék) ejtőernyővel kell leszállnia és biztosítania a várost, míg 354 fő vitorlázógépekkel érkezik hat csoportban és az alábbi feladatokat kell végrehajtania:
  • Panther (Párduc) csoport 110 fővel – elfogni vagy megölni Titot, elfoglalni és megsemmisíteni  a főhadiszállását
  • Greifer (Elfogó) csoport 40 fővel – megsemmisíteni a brit katonai missziót Prnjavor faluban Drvartól két kilométerre délre
  • Stürmer (Ostromló) csoport 50 fővel – megsemmisíteni a szovjet katonai missziót Drvar központja és az Unac folyó között
  • Brecher (Áttörő) csoport 50 fővel – megsemmisíteni az amerikai katonai missziót Trninić Brijeg faluban Drvartól két kilométerre délre
  • Draufgänger (Fenegyerek) csoport 70 fővel, köztük a Branderburg Hadosztály néhány tagjával, az Abwehr FAT216 parancsnokával Leutnant Zavadillal valamint néhány csetnikkel – elfoglalni a Drvar nyugati oldalán található útkereszteződést és a közeli partizán kommunikációs központot
  • Beißer (Harapó) csoport 20 fővel – megsemmisíteni a Prnjavor melletti rádióállomást, majd csatlakozni a Greifer csoporthoz

A második hullámnak délben kell érkeznie ejtőernyővel és a helyzettől függően kell majd csatlakoznia a már harcoló és a feladatukat végző első hullámban érkezett csoportokhoz.
Rybka nem tudja, de az általa használt hírszerzési információk nem pontosak. Tito főhadiszállásaként (fedőneve az akcióban: Citadel) a Drvar központjától délnyugatra, egy magaslaton fekvő temető van megjelölve. Ez két kilométerre van a főhadiszállásnak ténylegesen otthont adó barlangtól, amiről a bevetésen résztvevőknek nincs tudomása. Mivel Rybka megbízik a hírszerzés adataiban, nem készít tervet arra az esetre, ha mégsem a megjelölt helyen lenne Tito és főhadiszállása.
Egy könnyű felderítő repülőgépnek kell majd Titot akár élve, akár holtan elszállítania Drvarból.
A General der Infanterie Ernst von Leyser (Gyalogsági Tábornok) által vezetett XV. Hegyi Hadtest feladata, hogy gyűrűt alkotva a partizánok által ellenőrzött terület körül, összehangoltan, egyszerre kilenc irányból indítson támadást ellenük, számolják fel a partizán fegyveres erőket, törjenek előre Drvarig és mentsék fel az SS ejtőernyősöket.

A XV. Hegyi Hadtest támadási terve
A kilenc harccsoportot az alábbi egységek alkotják:
  • a német 373. Gyalogos Hadosztály ezred erejű harccsoportja – horvát önkéntesek alkotják, Srb falu irányából kell Drvar irányába támadnia, majd azt elérve Bosanski Petrovac felé
  • a német 92. Gépesített Gránátos Ezred megerősítve a német 54. Felderítő zászlóaljjal és a horvát 2. Könnyű Gyalogos Dandár – Bihać felöl Vrtoče irányába támadva kell elfoglalnia Bosanski Pertovacot, megsemmisíteni a partizán erőket, elfoglalni a partizán repteret, majd Drvar felé törni és egyesülni az 500. SS Ejtőernyős zászlóaljjal 
  • a német 373. Gyalogos Hadosztály zászlóalj erejű harccsoportja – a vrtočei útkereszteződést kell elfoglalnia, majd, ha lehetősége van északnyugatra a bihaći utat kell megnyitnia
  • a 7. SS-Freiwilligen-Gebirgs-Division “Prinz Eugen” (7. SS Önkéntes Hegyi Hadosztály “Prinz Eugen”) ezred erejű harccsoportja megerősítve egy páncélgránátos rohamzászlóaljjal – Mrkonjić Grad irányából indulva kell szétzúznia a Sana folyó keleti partján a partizán ellenállást, majd széles fronton előrenyomulni, hogy lezárják Drvartól keletre a menekülési útvonalakat
  • a 7. SS-Freiwilligen-Gebirgs-Division “Prinz Eugen” ezred erejű harccsoportja – Jajce irányából Savicin keresztül a mlinistei erőmű irányába kell előretörnie
  • a német 202. Páncélos század egy rohamzászlóaljjal együtt – Banja Lukából indulva a ključi közlekedési csomópontot kell elfoglalnia
  •  105. SS Felderítő zászlóalj megerősítve egy páncélos századdal – a Livno völgyben található partizán utánpótlási bázist kell felszámolnia, majd lezárni a Drvar felőli déli irányú visszavonulási útvonalakat
  • a német 369. Gyalogos Hadosztály 369. Felderítő zászlóalja – horvát önkéntesek alkotják, a 105. SS Felderítő zászlóalj parancsnoksága alatt áll, a Glamoč völgyben kell a Drvar felőli délkeleti irányú visszavonulási útvonalakat lezárnia
  • a német Brandenburg Hadosztály 1. Ezrede irreguláris alakulatokkal kiegészítve – Knin irányából kell Bosnski Grahovo irányába előretörnie

Az ejtőernyősök földet érnek

Az első hullám ejtőernyősei, akiknek Drvar biztosítása a feladata, a kijelölt helyen érnek földet és gyorsan megszerzik az ellenőrzést a város felett. A legtöbb vitorlázógépnek is sikerül a kijelölt leszállási zónákban földet érniük, kivéve néhányat amik Vrtočéban szállnak le, valamint egyet amelyik a bastasii barlangnál – Tito éjszakai szállása – ér földet. A vrtočei ejtőernyősöknek harcolva kell visszajutniuk Drvarba, míg a Bastasinál leszálltakkal szinte azonnal végeznek Tito testőr zászlóaljának egységei.

DSF 230 típusú német vitorlázógép Drvarban

A Panther csoport a Piros csoporttal együtt csekély ellenállás leküzdése után gyorsan eléri a temetőt, ahol Titot és főhadiszállását sejtik, de nem találják egyiket sem. SS-Hauptsturmführer Rybka itt rendezi be parancsnoki harcálláspontját.

A Greifer és Brecher csoportok szintén elérik kijelölt célpontjaikat, de nem találják nyomát sem a brit, sem az amerikai katonai misszióknak.
Még május 23-án a Luftwaffe egyik egymotoros felderítőgépe alacsony magasságú felderítést végzett a térségben. A missziók ebből egy elkövetkezendő támadásra következtettek és más helyre költöztek át.
A Stürmer csoport részei drvari barlang előtt érnek földet – Tito főhadiszállása előtt – és azonnal heves tűzharcba kerülnek Tito testőr zászlóaljával.
A Draufgänger csoport elfoglalja a kijelölt útkereszteződést és támadást indít a feltételezett partizán kommunikációs központ ellen, amiről kiderül, hogy az a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának székhelye. Heves ellenállásba ütköznek, amit csak úgy tudnak leküzdeni, hogy az épületet lerombolják nagy erejű bombákkal.
A Kék és Zöld csoportok Drvar keleti részén folytatnak folyamatos és heves tűzharcot a partizánokkal. Itt, a Jugoszláv Ifjú Kommunisták Ligája, akik épp egy találkozón vettek részt, szintén bekapcsolódnak az ejtőernyősök elleni harcokba.
Két kilométerre keletre, a Mokronogéba vezető út mellett található partizán tisztképző iskola 130 növendéke és oktatóik, a harcokat hallva, pisztolyokkal és néhány puskával felfegyverkezve Drvarba indulnak. Két csoportra oszlanak, a kisebbik csoport Tito barlangjához indul, míg a nagyobb szintén a Kék és Zöld csoportokat támadja keleti irányból. A nagyobb csoportnak sikerül útközben fegyvereket zsákmányolnia német utánpótlási konténerekből. Bár jelentős veszteségeket szenvednek, de folyamatos nyomást tudnak kifejteni az ejtőernyősökre reggel 8 órától.
Reggel 9 órára a németeknek sikerül Drvar jelentős részét ellenőrzésük alá vonniuk és Tito fényképével házról házra járva keresik a partizánvezért. Nemsokkal később SS- Hauptsturmführer Rybka átlátva a helyzetet, észreveszi, hogy az ellenállás egy északra fekvő barlang körül összpontosul. Egy piros jelzőrakéta fellövésével jelzi csapatainak, hogy gyülekezzenek a harcálláspontjánál, majd utasítást ad a támadásra a barlang irányába.

Támadás Tito barlangja ellen

10.30-kor indul meg a német roham a barlang ellen. Az ejtőernyősök frontálisan támadnak, de közben még át kell kelniük az Unac folyón is. Közben legalább egy MG 42 géppuska folyamatosan tűz alatt tartja a barlang bejáratát. A németeknek sikerül 50 méterre megközelíteni a barlangot, de közben súlyos veszteségeket szenvednek. Tito és 20 fős törzskara a barlang mélyére menekül.

SS ejtőernyősök Tito egyenruhájával

Eközben az 1. Proletár Hadosztály 3. Proletár Dandárjának három zászlóalja csatlakozik a harcokhoz délkeleti irányból. Egy zászlóalj a temetőt támadja, míg a másik kettő nyugati irányba kerül, hogy onnan támadja a németeket.

Tito megmenekül, a német erősítés megérkezik

11.15-re az első német roham teljesen megakad és Rybka visszahívja megmaradt ejtőernyőseit. Így Titonak és környezetének sikerül kijutnia a barlangból, bár némi fennakadás okoz szeretője, Davorjanka Paunović és Tiger nevű kutyája kijuttatása. A csoport ezután egy ösvényen keletre indul Potoci irányába. Útja során a 3. Krajina Dandár egységei fedezik. Potociban már várja az 1. Proletár Dandár egy zászlóalja, valamint egyéb partizán egységek és a szövetséges katonai missziók.

Eközben délben ejtőernyővel megérkezik a második hullám SS ejtőernyős is. A földetérési zónájuk kereszttűz alatt áll, így jelentős veszteséget szenvednek. A túlélőkkel Rybka megkísérel egy újabb rohamot a barlang ellen, de ez sem jár sikerrel, mivel már túl nagy a nyomás a szárnyain, így meg kell osztania az erőit.

Délután Rybka minden ejtőernyősét a temetőhöz rendeli, ahol védelmi övezetet alakít ki.
18 óra körül Rybka maga is megsebesül egy gránát robbanásban. Néhány sebesülttel együtt azon a könnyű felderítő gépen evakuálják, amin Titot kellett volna elszállítani.
Este 21.30-ra az ejtőernyősök stabilizálják helyzetüket a temetőben. Éjszaka a 3. Proletár Dandár és a 9. Dalmáciai Hadosztály egységei indítanak támadást ellenük. De az SS ejtőernyősök kitartanak.

A XV. Hegyi Hadtest lassan halad

A hadtest harccsoportjai a nap során nem tudják tartani a kijelölt ütemtervet, mert a vártnál nagyobb ellenállásba ütköznek az 1., 5. és 8. Proletár Hadtestek részéről. Továbbá nem megfelelő a kommunikáció az egyes harccsoportok között, így nincsenek összehangolva harccselekményeik és a szövetséges légierő folyamatos légitámadási is hátráltatják őket.
Így a nap végére még nem érik el Drvart és a szorongatott helyzetben lévő 500. SS Ejtőernyős zászlóaljat.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.