Folytatódik a második cassinoi csata
Az eredménytelen első cassinoi csata és az apátság előző napi heves bombatámadása után a brit 4. Indiai Gyalogos Hadosztály British Royal Sussex Ezredének 1. zászlóaljának az 593. számú magaslat elleni támadásával megkezdődött a második cassino-i csata. A magaslat ellen nem alkalmaznak tüzérségi előkészítést, mivel tartottak attól, hogy a közelben lévő saját erőket találják el. Ehelyett a szintén német kézen lévő 575. számú magaslatot lövi a tüzérség, mert arról a magaslatról lehetett fedezni az 593. számú magaslat védőit a terezett támadással szemben. Viszont az 575. számú magaslatra kilőtt gránátoknak csak kicsivel a “Kígyófej” hegygerinc felett kell elrepülniük, és van olyan, amelyik az ott gyülekező szövetséges katonák közé csapódik.
A támadás éjfélkor kezdődik, és a harc gyakran fajul közelharccá, de a szívós védelem kitart és visszaveri a zászlóaljat, ami közel 50%-os veszteséget szenved.
Az elkövetkezendő két éjszaka harcaiban a British Royal Sussex Ezred 15 tisztjéből 12-t, 313 katonájából pedig 162-t veszít.
Újabb bombatámadás a cassinoi apátság ellen
Az előző napi heves légi- és tüzérségi támadást követően, ezen a napon 59 db amerikai vadászbombázó hajt végre bombatámadást az apátság ellen, valamint a tüzérség is folyamatosan lövi azt.
A környező német védelmi állások, így az 593. számú magaslaton, valamint a monostor feletti részen kialakítottak, sértetlenek maradnak.
Megkezdődik a Halászat Hadművelet (Unternehmen Fischfang)
7 német hadosztály indít összehangolt támadást az anzioi szövetséges hídfő ellen. A hadművelet célja a hídfőállás fokozatos felszámolása.
Megerősítik az amerikai VI. Hadtest vezetését
A mediterrán hadszíntér legfelsőbb katonai vezetői, Henry Maitland Wilson a Mediterrán Katonai Erők főparancsnoka, Harold Alexander a szövetséges 15. Hadsereg-csoport parancsnoka és Mark Clark az amerikai 5. Hadsereg parancsnoka, úgy döntenek, hogy megerősítik az anzio-i hídfőben harcoló szövetséges erők vezetését. A szövetséges VI. Hadtest parancsnoka, Major General John Lucas alá két helyettest neveznek ki, a már a hídfőben harcoló amerikai 3. Gyalogos Hadosztály parancsnokát Major General Lucian Truscottot, és a brit Major General Vyvyen Eveleghet. Remélik, hogy így lendületet adhatnak a megakadt hadműveletnek.
A korszunyi bekerítettek megkapják a kitörési parancsot
Éjszakára a német III. Páncélos Hadtest támadó éle már 7 kilométerre megközelíti a korszuny-cserkaszii katlanban rekedt Gruppe Stemmermannt, de a növekvő szovjet ellenállás és utánpótlási nehézségek miatt nem képes tovább haladni.
 |
| A III. Páncélos Hadtest Tigris harckocsijai |
A Gruppe is keményen harcol, hogy fenntartsa védvonalait, amíg a felmentés meg nem érkezik. A katlanban rekedt egyetlen mozgékony egység, az 5. SS-Panzer-Division “Wiking” tölti be a tűzoltó szerepét, mindig arra védelmi szakaszra irányítják, ahol aktuálisan épp a legrosszabb helyzet. Segítségükkel számos kritikus helyzetet sikerül stabilizálni, és fenntartani a védelmet.
Miután nyilvánvalóvá válik, hogy a III. Páncélos Hadtest nem tud áttörni, a Gruppe Stemmermannak kell a kitörést megkísérelnie. Feldmarschall von Manstein Hitler beleegyezése nélkül kiadja a kitörési parancsot, ami így szól: “Jelszó: Szabadság, a cél Lisianka, 23.00 órakor.”
