Amerikai légitámadás a cassinoi apátság ellen
 |
| B-17 bombázó Monte Cassino felett |
Így 142 db B-17 Flying Fortress, 47 db B-25 Mitchell és 40 db B-26 Marauder bombázó 1.150 tonna gyújtó- és nagy hatóerejű bombát dob le az apátságra, romba dötve a jelentős részét. Kis hatóerejű bombákat nem használnak a bombázás során, csak nagy hatóerejűeket, hogy az akár 45 méter magas és akár 3 méter vastag falakat biztosan elpusztítsák. Ráadásul a légitámadás közben az amerikai II. Hadtest tüzérsége is folyamatosan lövi az apátságot. A bombázás pontosságára jellemző, hogy a nagy magasságból ledobott bombák csak közel 10%-a találja el a célt, viszont a környező német és szövetséges csapatokra is hullanak bombák, 16 darab pedig az amerikai 5. Hadsereg 27 kilométerre lévő főhadiszállását találja el.
 |
| Az apátság a bombázás után Bundesarchiv Bild 146-20 |
Január 13-án a szövetségesek értesítették a Vatikánt az apátság elleni várható légitámadásról, az értékes műkincseket pedig már korábban elszállították és biztonságba helyezték. Az apátságban csak szerzetesek és környékbeli menekültek maradtak, akik közül 230-an haltak meg a bombázásban. Csak 40-en élték túl az apátság katakombáiban, a 79 éves Gregorio Diamare apát, 6 szerzetes és néhány család valamint árva és elveszett gyerekek. (A háború utáni vizsgálatok megállapították, hogy a bombázásig a németek tényleg nem tartózkodtak az apátságban, nem használták katonai célokra.)
Még az éjszaka során a brit 4. Indiai Gyalogos Hadosztály British Royal Sussex Ezredének 1. zászlóalja támadást indít az 593. számú magaslat ellen, de nem sikerül előrejutniuk. Ezzel kezdetét veszi a második cassinoi csata.
